újra fonás

Azért még van hova fejlődnöm!

Harmatcsepp megígérte, hogy megbütyköli a rokkámat, hogy ne fonjon túl.

Festettem "Rikker féle gyapjút" columbus ruhafestékkel . (szintén Harmatcsepp nyomán).

Mivel szinte az összes festékemet elfestettem már (selyem molinóra),

elég hiányos a színskálám (már gondoskodtam róla, hogy ez a tarthatatlan állapot megszűnjék).

Ezt a motringot fonás után csak cérnáztam:

Ez a motring pedig életem első navajo-ja. Itt nagyon megszenvedtem azzal, hogy a rokka túlfon.

itt egy remek videót láthattok erről a technikáról.
                    

Miért...

...nem mondta nekem valaki, hogy egy átalakítás után, főleg ha az elpakolás az ember lányának "munkahelyét" is érinti, tessék készíteni egy térképet.
Mit és hova?

Napom nagy részét az teszi ki, hogy keresek valamit.

Tegnap egész nap egy koszorúalapot kerestem, amit 2 éve minden nap nézek a könyvespolc legalján. Nyúlnék oda, hát már a polc sincs ott. Szétszedve lapul egy papírdobozban és várja, hogy ismét szolgálatba állítsuk. (A koszorúalap persze nem lett meg, felszívódott).

Ma a frízt nem találom.

Biztos tudjátok milyen érzés, mikor nyúlsz valamiért, ami mindig ott van a lábadnál  kicsit jobbra fent, olyan "2 óra irányában", de aztán jön a nagy felismerés, hogy csak ott volt!!!

Igaz, hogy most rend van, viszont nincs meg semmi!!!

A fonóban

Mennyit olvastam sóvárogva a néprajzi gyűjtéseket a fonókról! (2008-ban még bejegyzést is írtam róla)
Nem hittem volna még 1 hónapja sem, hogy én is eljuthatok egy asszonyfonóba.
(két kicsi lelkes lányka (és egy ici-pici fiúcska) jóvoltából inkább nevezhetjük ezt a múlt szombati összejövetelünket asszony- és leányfonónak.

Az egész egy megkereséssel kezdődőtt. Füzes Zsuzsa (Harmatcseppek) kézimunka és blogger társam írt nekem, hogy az egyik képemen szereplő rokka működik-e, tudom-e használni. A válaszom erre az volt, hogy sajnos nem, csak dekorációs céllal van a lakásunkban.
Ez a beszélgetés itt abba is maradt. De a vezérhangyát beindította nálam, és elkeztem nézni a fonós videókat a youtubon, valamit Szerafin Timi (Zelnice) kézműves bloggertársam oldalán megláttam, hogy szert tett egy rokkára, és fon vele. Én is próbálkoztam a különböző videókról, de nagyon hiányzott egy kéz, aki szakavatottan vezeti a kezemet.
Pár nappal később szólt Nekem Timi, hogy lesz Pilisszentlászlón egy asszonyfnó, egy németországban élő magyar hölgy lesz a segítségünkre, aki a kártolást, a fonást, sőt még a gyapjúfestést is megmutatja majd nekünk.

Nagy izgalommal készültem erre a délelőttre. Timivel együtt érkeztünk, Őt a Teve utcánál vettem fel a rokkájával együtt. Különös képet mutatott a mai Magyarországon a buszmegállóban egy rokkával.
A két fonni nem tudó asszony, valamint a fonást már jól ismerő két antik rokka izgatottan robogott Pilisszentlászló felé.
Egy közösségi házban gyűltünk össze, a házat M.Horváth Adrienn (Ariadné műhely) biztosította, Ő hívta meg Németországból Ritát is hozzánk oktatónak.

Minden asszony hozta a saját rokkáját. Volt közötte álló, fekvő és ferde rokka is. Én szinte teljesen kezdőként ültem az enyém elé, de volt közöttünk olyan, aki a saját angóranyúl tenyészetéből származó szőrt már korábban is megfonta.

Varázslatos élmény volt, hogy a régi rokkám, amit egy használtcikkes piacon szinte úgy dobtak utánam, egészen pici javítás után, némi segítséggel de hosszú csipkerózsika álmából életre kelt.

Fotó: Harmatcsepp

A kerék forgott, a szál sodródott, a fonal csévélődött az orsóra. A sok rokka különböző surrogása egyfajta zeneművé állt össze.

Rita "fogta" a kezünket, mutatta a trükköket, (és jól tűrte az én erőszakoskodásomat. "mikor festünk?")

/hálásan köszönöm Neked/

merthogy festettünk is:

Fotó: Harmatcsepp

sőt gyapjút is kártoltunk:

 Fotó: Harmatcsepp

Mostmár azt is tudom, hogy mi a cérnázás:

 

Rita ötlete nyomán Fimo gyurmából és egy evőpálcából készítettem egy kézi orsót.

Olyanok voltunk, mint a kisgyerekek. Egy korábban teljesen hétköznapi tevékenység olyan nagy örömöt okozott számunkra, ami pénzen megvásárolhatatlan. Ez az alkotás nyújtotta elégedett boldogság. Olyan tervékenységet végzünk, ami bennünk van ősidők óta, és egy kis segítséggel a felszínre robbant. Ott van a kezünkben a mozdulat, az a mozdulat, amit nagyanyáinktól örököltünk. Hiába a technikai vívmányok sokasága, ez az ősi tevékenység teljesen rabulejti az embert.

További képeket a fonóról ITT láthattok, és ITT.Köszönet Harmatcseppnek  és Anettnek.

Nemezelt szappanok

Zelnicénél láttam először ilyen szappanokat.
Aztán Feketetón vettem Panninak Tőlük egyet.
És én is készítettem néhányat.

levendula, vadrózsa, olíva, grapefruit-citrom, gránátalma.

Oda vagyok érte!

Az úgy volt, hogy legyen "konyakbarna"!  Nahát ez nem valami szép!!!
Akkor beleöntöttem egy kis "burgundit", és még mindig nem tetszett, vagyis muszáj voltam letompítani egy kis "mohazöld" színnel.
És akkor találtam még egy dunsztosüveg lila ruha festéket is. Ha lúd (ha már Márton napja van) legyen kövér, fogtam magam és belesuttyantottam azt is.

Ez lett belőle! Én oda vagyok érte!!!!

Nyertes!!!!!!!

A 42-es számú rendszeres olvasóm nem más, mint SZÖMÖRCE!!!!!!!!!!!!!

és a nyereményének egy darabját itt most meg is mutatom. (természetesen tolltartó, (vagy neszesszer?):-)))
(+ egy kis  meglepetés is lesz. Amint megkapta azt is mutatom, csak tényleg azt szeretném, ha nem tudna mindenről!!!!)

MÁRTI GRATULÁLOK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Tolltartó vagy neszesszer?

Ahogy tetszik! Ki mire szánja...
Én elkészítettem nagy-nagy szeretettel, és azt kívánom, hogy a  majdani tulajdonosa is ekkora örömét lelje benne!
Lehet felteszem a MESKA-ra is, de mivel nem vagyok valami termékeny a varrás terén, és vészesen közeleg a Luca napi vásár (jé,a tavalyiról nem is számoltam be) + lakás átalakításba kezdtünk, egyenlőre még a kofferban várják jobb sorsukat.

Játék - részlet

Holnapután reggel sorsolok!
Egy kis részlet, de csak az egyik ajándékból!!!!!

festettünk...

a természet és én!!!

ez a kukorica a kertünkben termett és ilyen hihetetlen színűre festette nekem a természet.

Ezt a színt szerettem volna én is megfesteni, de a mályvát nem sikerült kikevernem ilyen szépre.

Inkább pink lett:

Miután én italport nem kaptam a közelben sehol, ételfestékkel festettem meg a gyapjúfonalamat:

itt ugyanaz a festék, csak már másodszori áztatással:

a tojásfesték is nagyon jól muzsikált:

gyapjút is festettem vele:

aztán "megfontam". (nem merem még ezeket  a próbálkozásaimat fonásnak nevezni)

Aztán egy kis növényi festés, hagymahéjjal: 

Anyagot is nagyon szeretek festeni, végre valami új dolog, ahol lehet "pancsolni" a festékkel!!!!

Újra makkok

A tavaly készített nemez makkjaimat most újra megkívánták.
Megrendelésre készítettem őket, az idén fűzérbe kötve!!!