és nem bírtam tovább, előkotortam az évekkel ezelőtt egy padlásról lesöpört "kacatokból" vásárolt orsóimat.
Aztán elkezdtem nézni a youtube-on a videokat.
...hát olyan lett,mint a "magyar narancs". Kicsi is, sárga is, savanyú is, de az ENYÉM!
És elindult a lavina. Zelnice és Jucuu. Vacskamati ajánlója aztán teljesen levett a lábamról.
Kivettem a helyéről az eddig csak dekorációként szolgáló rokkámat, amit Gábor 4 éve vett a Novák piacon 5000 ft-ért. Volt 1-2 homályos pont, néztük a kopásokat, hol, mi lehetett?
Egy napos kudarc után (de én túl mániákus vagyok ahhoz, hogy egykönnyen feladjam) vasárnap délelőtt sikerült megfonnom ezt.
És akkor most hogyan tovább?????
Milyen rossz is az, hogy az ember lányának, ma mindent a nulláról kell kezdenie. (legyen az sajtkészítés, kenyérsütés, vagy akár a szappanfőzés (ne ezt még nem próbáltam, de nagyon szeretnék egyszer hagyományos módon szappant főzni). Most itt van ez a fonás.... mennyire hiányzik egy "mindent tudó" nagymama, vagy legalább egy szomszéd néni, aki fogja az ember kezét és VEZETI!!!!! Mindenben,..... hogy merre is van az ELŐRE!!!!!!!!!!!!
