Gyékény

A gyékény szavunk honfoglalás előtti, ótörök eredetű jövevényszó. Elődeink

magát a növényt és a belőle készült szövedéket is a gyékény szóval jelölték. A 15-16. Századi írott és ábrázolt források is tanúsítják, hogy a középkori Magyarországon elterjedt a földre terített vagy ágyon elhelyezett gyékényen való alvás.

1. Gyékény ismertetése

A gyékényt „hajós népnek” is nevezik, mert a vízparti növények (sás, káka, nád, gyékény) közül a gyékény szereti a legmélyebb vizet. A gyékény a folyóvizeket nem kedveli, ellenben állóvizekben, korhadó-tőzeges mocsárban egyaránt jól érzi magát. Látványos ismertető jele a barna, tömött, barna buzogánya, amiből kirepülő pihéivel szaporodik. A magról szaporodás mellett tarackoló, vagyis gyökérről is szaporodik.

2. Gyékény részeinek hasznosítása:

Buzogány – tűz csiholására,

levele – használati tárgyak készítésére,

gyökere – lisztet őröltek belőle.

3. Gyékény típusai:

Kan gyékény:Buzogányos, közepe kemény bot.

Szűz gyékény: Nincsen buzogánya, ezt a fajtát használjuk a tárgyak készítésére.

4. Gyékény fajtái:

Mogyoró- vagy selyemgyékény: Szára kerek, levelei vékonyak, hosszúak. Finom munkákhoz használják, pl. Szatyrok, kalapok. A mogyoróval együtt érik, amikor a farka barnul, akkor megérett a vágásra. Víz alatt vágják a tövénél, a gyökér felett. A víz alatti része használható.

Szövésre csak a keskenylevelű gyékény alkalmas.

Kádárgyékény (vajas gyékény). Széles, puha levele van, az egész növény végig használható. Székeket, dikókat fonnak be vele. A hordók dongái közé is ezt húzzák be, ezzel akadályozzák meg a szivárgást.

5. Betakarítás:

Augusztusban kezdődik a gyékény szedésének az ideje. Férfiak szedik. Eszközei: éles kés, nyeles kaszur, tornacipő.

Minél mélyebben vágják, annál több a hasznos rész.

Vágás után a parton szétterítik, és forgatják a napon, ettől szét aranysárgára szárad. Ha árnyékban szárad, akkor megtartja zöld színét. Kévébe kötve, száraz helyen tárolják. Tűző nap, vagy az eső tönkreteszi a növényt.

6. Gyékény részei kívülről befelé haladva:

Külső levél – rossz haj

A következő levél a tömő, a szakajtó kötéséhez, a csavart részhez használják.

Ezt követi a bélföl, a varrószál.

A legbelső szál a szíve, lelke.

A levél széléről leeső szál a gyékényselyem, ian fonal. A szövött tárgyak felvetőjét készítik belőle.

Levél részei: farok, derék, tő.

A gyékény felbontását hámizásnak, tuskolásnak nevezik.

7. Áztatás

Felhasználás előtt a növényt be kell áztatni. A szíve nedvesedik át a leghosszabb idő alatt, de figyelni kell, mert ha túl sokáig ázik, akkor bebarnul. Ha eleve nyirkos helyen tartják a gyékényt, akkor lehet, hogy nincs is szükség áztatásra.

8. Színezés:

Nem volt jellemző. Székeknél, papucsoknál megjelenhetett egy-egy minta. A német nemzetiségűek anilin festékkel színezték a gyékényt.

9. Legismertebb feldolgozóhelyek:

Szabolcs megye – Bodrogköz, Tiszahát

Szolnok megye – Kisújszállás, Karcag

Vas megye – Bősárkány

Csongrád – Tápé

Székelyföld – Mezőfele, Tacs

1. Technikák:

Hímeléssel – falvédő, alátét, kisebb kosár, szatyor, papucs, kalap

Spiráltechnika – szakajtó, hombár, párszárító, őrcsizmá

Sodrással – szék befonása, szatyor füle

Négyzetrácsos technika – alátét, szatyor alja

Szövés – szatyor, ágymögévaló, szekérponyva, takanáltartó

Játékok is készülnek gyékényből.

Mintázás:

-Lyukatok és cifrák.

- azsúr vagy cifra – egyszerű

- kettős cifra

- krucsás

- muszkalyukat kettes vagy hármas

-Díszítősorok, zsinórok.

- Hímelés

o Hullámosan

o Zabszemesen

o Kettőzve

o Eltolva, macskanyomon

o Fenyőágas, vagy selyemcsík

o Lánclyukat

A gyékényt hosszába késsel, körömmel hasítják, keresztbe pedig vágják.

A gyékény fonása viszonylag egyszerűbb művelet, ahol a növény megterem, akadt néhány gyékényfonó specialista, aki az önellátáson felül értékesítésre is dolgozott.

Az ármentesítés előtt főleg a Tisza, a Maros, a Kőrösök, a Berettyó mellékén és a Hanság szélén elterülő falvak szegényparasztságának nyújtott gyékényfeldolgozás kereseti forrást.

Gyékényfonással általában férfiak foglalkoztak.

Szerszámaik: fanyelű fastű és egy éles bicska.