Termékeim

2018. február 28., szerda

Címkéből szőve


A szövőszékkel együtt rengeteg ruhába varrható címkéhez is hozzájutottam. Gurigaszám tekerednek a hátam mögött, és várják, hogy szőnyeg szülessen belőlük.

Az első címkeszőnyeg megszületését láthatjátok.





2018. február 22., csütörtök

Szőnyeg fonalból


Ezek a fonalak több mint húsz éve várják, hogy új értelemet kapjon az életük. Egy régesrég felszámolt kötödéből kerültek anyukám ágyneműtartójába.
Most pedig az én szövőszékemre. :)





2018. február 20., kedd

Pólófonallal a karmantyúbabán

Pólófonallal is lehet karmantyúbabán szőni.


Ezen a szövőeszközön nagyon egyszerű a szövés. Az egyik tetszőleges alsó szegre felkötjük a (vízszintesen futó) szálfonalat és az alsó és feslő szegeket megkerülve felvetjük a babát (fel-le, fel-le).  Amikor visszaérünk az alsó kiinduló szeghez, akkor azt mégegyszer megkerülve a két szál között felmegyünk a kikötő szeghez. Ide kötjük a fonalat, ezzel érjük el a páratlan számú felvetést.


Ezután egy fa tűbe (vagy gyerek műanyag tűbe) befűzzük azt a szálat, amivel be szeretnénk szőni a babát. Én jelen esetben ugyanazt a pólófonalat használtam. 
Amikor a felvető szálatak ki-be bújtatással megkerülve teljesen beszőttük a babát, eloldjuk a kikötőszálat. Lehúzkodjuk a feslő szegsorról a felvetőfonalakat, lehúzzuk a baba fejét és leszedjük a kész szövést.  - A karmantyúbabának leszedhető a feje, különben nem tudnánk a megszőtt végeredményt leszedni róla. 

Amikor a szövésünk már nem feszül a kereten, kicsit hagyjuk pihenni. Állás közben elrendeződnek a szálak. Én az induláskor akkora szálat hagyok szabadon, amivel befejezéskor össze tudom varrni a zsákocska alját. A tetején a kikötő szálat és a vetülék (beszövő szálat) egyszerűen összecsomózom.

Kész is van a telefontok.


2018. február 19., hétfő

Első rongyszőnyegem


Megszületett az első!
Tényleg úgy simogatom, gyönyörködök benne, mint az anya, amikor először kezében tartja gyermekét. Nem látja rajta, hogy maszatos a kis teste, hogy lila a kis arca, hogy duzzadtak a szemei, az orra lapos.
Csak azt látja, hogy gyönyörű, és hogy az Övé!


Abszolút próba darabnak indult, évek óta felhasogatott rongycsíkokból, amikből hármas fonáson alapuló rongyszőnyeget akartam készíteni, amikor még úgy gondoltam, hogy nekem sosem lesz saját szövésű rongyszőnyegem.
Mindenféle elgondolás nélkül raktam egymás mellé az anyagokat...

Mivel Zsófi elfeslett paplanhuzatjából és lepedőjéből készült-némi sötétkék kiegészítővel, Zsófi méltán tarthat rá igényt. Ígyhát az Övé lett!

2018. február 18., vasárnap

Aranyalma


Hétvégén apukám megmetszette a golden almafáinkat. 


Én felnyaláboltam egy adag ágacskát, és beleapírottam a festőedényembe.

Egy órán át főztem, szép erős színű festőlevet kaptam, majd leszűrtem.


A gyapjút nem pácoltam be előre timsóval, hanem a festőlébe szórtam "fél teáskanál - 1 liter vízhez" arányban.

Mozgatás nélkül, még főzés közben a vízbe szórtam még egy kis gyümölcssavat is. Ahol a savval érintkezett a gyapjú, ott rózsaszínesebbre változott a színe.


Ez a rózsaszínes árnyalat kártolás közben teljesen jelentéktelenné vált.


Megfonva igazi aranyszínű fonalat kaptam. 



Nagyi mintás


Klasszikus nagyi mintával kezdtem, de nem akartam egy hatalmas négyzetet horgolni, úgyhogy egy idő után már csak az egyik oldalra horgoltam a mintát, így kaptam egy téglalapot.

Nagyi minta rajza:


Vastag, három ágú, saját festésű fonalból horgoltam, nem volt vele előre eldöntött tervem. Félbehajtva jó lehet párnahuzatnak is. 

Ez is a 2018-as projektem zászlaja alatt született meg. A technika lényegtelen, egy a fontos, hogy a fonalaimat szépen sorban feldolgozzam.

Az elejétől a végéig


Ezt a fonalat nagyon régóta rakosgatom.
Magam festettem a gyapjút, aztán rusztikus textúrájú fonallá fontam, majd félreraktam... és várt.

De az idei év projektje ennek a gyönyörű fonalnak is meghozta az újjászületés lehetőségét. 
Gyönyörűséges szőnyeg lett belőle. 
Nem kívánt ez a fonal semmilyen más kiegészítő mintát vagy fonalat. 
Ez így tökéletes magában!


2018. február 14., szerda

Kötött csőből

Úgy emlékszem, hogy tavaly festettem ezt a Dörögdi gyapjúfonalat - vagy tavaly előtt, és már arra sem emlékszem, hogy mire fogyott el a nagyrésze... lehet, hogy csak ezt a csövet kötöttem belőle? Mivel nem emlékszem másra, valószínű, hogy az egész gombolyagot felmalmoztam a kötőmalmommal. 


Gyékény kosár mintájára csináltam belőle egy kis kosárkát, 


és a maradékból pedig szőttem egyet a textúra miatt, amolyan esettanulmányként.




2018. február 10., szombat

Az én szövőszékem!



Több évtizede sóvárgok valami olyan után, amiről azt hittem, hogy több okból kifolyólag jó pár évig csak vágyálom marad.

1. ... ami új és működőképes, az számomra megfizethetetlen

2. ...ami olcsón, vagy ingyen elvihető, az általában tőlem nagyon messze van, és mire én a hirdetéssel találkozok, már le is csaptak rá

3.... ha olcsó, és még nem csaptak le rá, az azért van, mert darabjaira szedve ütötten- kopottan, bogarasan, sarasan fekszik egy távoli udvaron ... és az eladó sem biztos benne, hogy megvan az összes darabja

4. ... ha minden klappolna, akkor pedig tuti, hogy nem fér be, mert kevés a helyem.

De én nem adom fel, és mindig keresem az "én szövőszékemet"

Egyszer csak meg kell, hogy találjam.

Az esélytelenek nyugalmával nézegettem a rongyszőnyeges oldalakat, amikor is a hét elején teljesen "véletlenül" egy számomra addig ismeretlen szőnyegszövő oldalát ajánlotta fel nekem a facebook. Ezen az oldalon az én odaérkezésem előtt 1 órával raktak fel egy hirdetést. Egy olyat, amit nem akartam elhinni!

A méret, a küllem, össze volt szerelve, tehát nem múzeumi darab, Budapesten szállítás megoldva, és az ára...!

Olyan szívdobogást kaptam, hogy alig bírtam egy ép mondatot írni a hirdetőnek. El sem hittem, hogy előttem még senki nem jelentkezett érte.

Másnap elmentem megnézni. ( Autóval 5 percnyi távolságra volt tőlem vágyaim netovábbja).

Mikor megláttam kész voltam. Mikor meghallottam a történetét még jobban beleszerettem.

Tegnap helyet csináltunk neki a szobámban, és ma a (korábbi) tulajdonosa áthozta, és összeállította nekem.
El sem hiszem!
És nem csak egy szövőszékkel lettem gazdagabb, hanem bízom benne, hogy egy mesterrel is!

Gerlei Ferenc gyönyörű rongyszőnyegeket készít, ajánlom Őt figyelmetekbe. Rongyszőnyeg


2018. február 7., szerda

Szláv rongybabák

Teljesen elbűvől a tradicionális szláv babák bája.



Nagy kultusza van a szlávoknál a rongybabáknak, mindnek van valamilyen termékenységvarázsló, vagy örző-védő szerepe.

Én elkezdtem magam beleásni a témába, de aztán az új szövőszékem kiütött a szövésen kívül minden más gondolatot a fejemből.

De rajta van a listámon, hogy erről majd írok bővebben.



2018. február 4., vasárnap

2018 projektje

Elhatároztam, hogy 2018-ban feldolgozom az összes saját magam által festett és megfont fonalat, mielőtt a molyok eltüntetik az egészet.


Igyekszem védekezni a molyok ellen molyírtóval, és a gombolyagok mozgatásával is, de valljuk be ezek a molyok nagyon agresszív állatok.

1-1 gombócka (max 10 dekás) fonalakról van szó, úgyhogy úgy döntöttem, hogy a közepes méretű kézi szövőkereten szövöm majd meg őket, valamilyen színben hozzá passzoló iparos által készített fonal hozzáadásával. (Nekem gyári gyapjú fonalam szinte nincs is. A festésre vásárolt fonalaimat egy gyapjúfeldolgozó iparostól szerzem be.)

Ez az első darab:


2.

3.

4.

5.

6.

Fotytatás következik!

2018. február 2., péntek

Napon pácolt dióleveles festés


Több, mint egy évig pácolódott a napos konyhaablakban egy adag Lőrincz Péter féle natúr színű gobelin gyapjúfonal, diólevél pácban.
(Nem találtam róla képet, pedig tudom, hogy korábban készítettem. Ez a fotó már egy éve készült, Cilu volt a főszereplője a képnek, itt kicsit látszik az üveg a fotó jobb oldalán.)

Előkészítés:
Főztem egy jó erős diólevél főzetet, ezt beleöntöttem egy nagy befőttes üvegbe, ebbe beleraktam az átnedvesített gyapjúfonalat, letakartam egy kistányérral, és kiraktam az ablakba. 
Ennyi.

Sokáig hagytam állni a fonalat a levében. Festés előtt nem kezeltem semmivel, nem használtam timsót, sem egyéb más anyagot. Egyszerűen csak az időre és a napra bíztam a feladatot. Több hónapig vártam, aztán egy idő után már nem mertem hozzányúlni, féltem, hogy iszonyatosan büdös lesz, és valószínű a fonal is szétmállott ennyi idő alatt. Így eltelt egy év, aztán egyszercsak eljött az az idő, amikor már nincs tovább.  Gumikesztyűt húzva nekiveselkedtem a feladatnak, de nagy meglepetésemre a várttal ellentétben nem mállott szét a fonal az üvegben, és a szaga is elviselhető volt.


A színe pedig gyönyörű lett!


A leszűrt diópác még mindig nagyon intenzív színű, ezért egy kisebb befőttesüvegben várja, hogy felhasználjam még valamire. :)