Május 1. - Májusfa

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma és szerelmi ajándék is lehet. 
A magyar nyelvterületeken általában május elsejére virradóra, máshol pünkösdkor állították. 

A májusfák készítése a legények, legénybandák feladata volt.
Éjszaka vágták ki az erdőn a fát, amit május elsejére virradó éjszaka, általában titokban állítottak fel a helyi szokásoknak megfelelően a lányos házaknál, illetve a középületek, a "Kultúr" és a kocsma elé, amit szalagokkal, kaláccsal díszítettek.

Nyírfából májusfát állítottak a legények a kiszemelt lány ablaka alá. Ha volt már ott egy magasabb, akkor azt kidöntötték, és egész éjszaka őrizték, hogy ne bántsa a fájukat egy másik legénycsapat. 

A köztéri és a lányos házak előtti májusfákat rendszerint "kitáncolták".  Ha a lány bokrétát köt számára állított májusfából, és kiteszi a kapura, az azt jelenti, hogy helye van az udvarlásnak.

Halvány árnyalatok

Végre volt időm felvetni a szövőkeretemet. Nem egy nagy munka a hagyományos szövőszék felvetéséhez képest, de csak a napokban kerítettem rá sort. Van egy nagy motring "aligfestett" kétágú gyapjúfonalam, ami a legútóbbi festét utolsó gombolyaga volt, maradék festékekkel festettem meg. Eleve "halálraítélt" fonal, erről tudtam, hogy ezt nem veszi meg senki, mert olyan kis halovány, olyan kis semmilyen. Úgyhogy nagyon jó lesz arra, hogy én készítsek belőle valamit. Semmi terv, csak annyit tudok, hogy széles felvetéssel akarok dolgozni. Semmi mintát nem szeretnék beletenni, csak a fonal halovány színvilága játszon benne kedvére. Most kezdtem, még sehol nem tartok vele, de nem kergetnek határidők, sem a tatár, úgyhogy majd egyszer csak elkészülök vele.

Ha tetszett a bejegyzésem, és hasznosnak találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid között, hagy jusson el minél több emberhez. :)

Fehérvasárnap

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a katolikus egyházban a húsvéti ünnepkör zárónapja!

(Húsvét vasárnapot követő vasárnap)

Ez a nap a húsvét nyolcadát záró vasárnap (tehát a szent szombatot követő nyolcadik nap), amelyet a II. Vatikáni Zsinat óta húsvét második vasárnapjaként ismer a katolikus naptár.

A nevét onnan kapta, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ( katechumen (gör. 'hitújonc'): a , ill. a keresztény beavatás szentségeire készülő felnőtt.)ezen a napon vehették le a fehér ruhát, amelyet egy héten át viseltek.

A fehérvasárnaphoz kötődő ajándékozó népszokás, a mátkálás, vagy komatál küldés (szertartásos barátságkötés) feltehetően ókeresztény gyökerű. A fehérvasárnap népies neve a szokás miatt mátkálóvasárnap, vagy komálóvasárnap. A fiatalok szertartásos barátságkötése, amit tojás- vagy komatálcserével pecsételtek meg. A komatálon rendszerint tojás, sütemény, bor volt, amelyet a nagyobb lányok a kisebbekkel küldtek a választott barátnőjükhöz. Ha a kapott ajándékot elfogadták, akkor kicserélték, a bort a sajátjukkal töltötték fel.

Moldvai falvakban tojáscseréléssel kötöttek örök barátságot.

Némely vidéken szokás volt, hogy a farsang óta férjhez ment lányok fehérvasárnapon menyasszonyi ruhájukban mentek a szentmisére, de koszorú és fátyol nélkül.


A fehérvasárnap szakrális tartalma a katolikus egyházban a halottakról való megemlékezés, a "halottak húsvétja".

Ha tetszett a bejegyzésem, és hasznosnak találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid között, hagy jusson el minél több emberhez. :)

Szülinapos kihelyezett "nyitott műhely"

Kihelyezett "nyitott műhely" tulajdonképpen annyit jelent, hogy bepakolok és útnak indulok.
Ma egy nagyon aranyos ötgyermekes család 4. kislányának szülinapi zsúrján jártam, ahova fürdősó készítésére való alapanyagokat vittem.

A fürdősó készítése tulajdonképpen csak egy ürügy arra, hogy szépen lassan nyitogassam a most még csak kislányok, de a jövő háziasszonyai szemét arra, hogy el lehet készíteni házon belül még az olyan luxus termékeket is, mint pl. egy gyógynövényes, aromaterápiás, méregtelenítő, stresszoldó fürdősó.

Nagyon fontosnak tartom, hogy megtapasztalják a kézzel alkotás, a tervezés és megvalósítás élményét. A gyerekek megérezzék annak az örömét, hogy Ők döntenek egy termék / tárgy kinézetéről, és meg is tudják azt valósítani.

A fürdősót egy jó belépő terméknek gondolom. Tulajdonképpen ezzel szeretném betenni a lábam a házba, aztán szépen becsúsztatni  a vegyszermentes tisztítószerek, és kozmetikumok saját kézzel való elkészítésének tudását, és igényét.

A fiatalok nagyon nyitottak, még nincsenek elkötelezve a "szines flakonos" tisztítószerek mellett.

Nagyon örültem Nekik!  

Ha tetszett a bejegyzésem, és hasznosnak találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid között, hagy jusson el minél több emberhez. :)

Húsvét Hétfő

A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolkodásnak is.

Egykor vidéken a lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték, és vödörrel leöntötték, de a népszokás ma is, városi környezetben is tovább él. Eredetére nézve termékenységvarázsló célzatú, illetve a víz tisztító hatására is utal. A legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak a lányoktól. (A nős férfiak csak a család női tagjait locsolták meg, és asszonyokat sem locsolgatták már más férfiak, csak akikhez rokoni szálak fűzték)
A tojás ősi termékenységszimbólum.
A keresztény vallásban a feltámadó Krisztus jelképezi, a 12.század óta szentelmény.
Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.

A tojáshoz kapcsolódó másik hagyomány a tojást hozó húsvéti nyúl, amely valószínűleg német nyelvterületről terjedt el Magyarországon.




Ha tetszett a bejegyzésem, és hasznosnak találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid között, hagy jusson el minél több emberhez. :)

Húsvét vasárnap

Húsvét a Kereszténység legnagyobb ünnepe, e napon ünnepeljük Krisztus feltámadását.

• Húsvétvasárnapra virradóra történt a határjárás. E szokásnak egyházi külsőségei voltak, de célja a tavaszi vetések mágikus védelme volt és az, hogy a közösség fiatalabb tagjait megismertessék a határjelekkel. 
  A határjárók imádsága jól mutatja, hogy milyen célja is volt ennek a szokásnak. Többek között a következőket mondták: „távoztass el mezeinkről jégesőt, sáskát, árvizeket, falunktól a tüzet, idegeneket; adj bő termő esztendőt s békességet!” 
• Nagyszombatról vasárnapra virradó éjszakán a Jézus keresés elnevezésű népi ájtatosság volt szokás. Szombat éjszakán körbejárták a falubeli és a határban lévő kereszteket. A legtávolabbi keresztnél valaki elrejtette Krisztus szobrát és azt vitték vissza diadalmenetben a templomba. Ott kigyulladtak a gyertyák és lobogtak a napraforgószárból készült fáklyák. Végül a gyertyás körmenet a temetőbe látogatott, hogy a föltámadás örömhírét oda is elvigye. A hívek a sírokhoz telepedtek, és várták, hogy fölkeljen "sírjából" a Nap, amely Jézust szimbolizálta.
• Az ünnepi szertartásra a lányok, asszonyok új ruhába öltöztek. (több vidéken szokás volt a fehér ruha, fehér pántlika)
• Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad. 
• Nem hajtott ki sem a csorda, sem a csürhe, és nem fogtak be állatot sem. 
• Húsvétvasárnap is fontos szerepe volt a víznek. Különféle magyarázatokat fűztek hozzá: Bukovinában úgy tartották, aki hamarabb merít vizet, az lesz a szerencsés. Moldvában a napfelkelte előtt keresztútra öntött vizet hasznosnak tartották a jégeső és veszedelem ellen. Szokás volt ilyenkor piros tojást tenni a mosdóvízbe, és arról mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. Moldvai magyaroknál ezt a piros tojást mindenkinek a másik homlokához kellett ütni, hogy ne fájjék a feje. 

• Húsvétvasárnap jellegzetes ételeket ettek és esznek ma is országszerte. A húsvéti sonkát, kalácsot, tojást, sőt még a bort is, amit a katolikus hívők szentelni visznek a templomba. Sonkát és kalácsot szenteltettek (ételszentelés), amit a gazdasszony vitt el kosárban, kendővel letakarva. A húsvéti étrend: sonka, kocsonya, kalács, amihez bort és pálinkát ittak.  A karácsonyi almához hasonlóan a palócoknál szokás volt, hogy egy-egy szentelt tojást ettek meg, vagy ahány családtag volt, annyi részre vágták, hogyha eltévednének, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást. 

                      Szentelt életek jelentéssel bírtak: disznó és a bárány - áldozati állatok                                                                               torma - Jézus keserűségét jelenti
                                                                               kenyér, kalács - Jézus teste
                                                                               bor - Jézus vére
                                                                               hagyma, fokhagyma - gonoszűző
                                                                               tojás - az élet, a föltámadt Jézus jelképe (régebben a keresztszülők keresztgyerekeiknek húsvéti tojást küldtek ezen a napon).

• A templomból hazaérve ekkor fogyasztottak először húst, újra húst vettek magukhoz - húsvét. Katolikus hívők az újkorban szombat este ülték a húsvéti vacsorát. lásd itt»

A szentelt ételek maradékát legfeljebb tűzbe vethették. Többnyire azonban – akárcsak a karácsonyi morzsát – sokféle módon felhasználták. A bukovinai magyarok a hamujával szapultak. Az elégetett morzsának Lukácsházán (Vas m.) a következő magyarázatot adták: „Egyebek, akik a túlvilágon vannak, hogy azoknak is legyen egy kis morzsa belüle” . Volt, ahol a szentelt sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, hogy sokat teremjen. A zempléni falvakban a szentelt kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. A szentelt sonka csontját pedig nagy viharban a tűzre vetették, hogy a villám ne csapjon a házba. A hajdúdorogi görög katolikusok a szentelt ételek maradékát elégették, vagy elásták a ház tövébe abban a hitben, hogy megvédi a házat a bajtól, villámcsapástól. „

 A tavasz behozatalát szimbolizáló húsvéti zöldágjárásra a Dunántúlról vannak példák.

A zöld ág húsvétkor a májusfához hasonló szerepet kapott a székelyföldi falvakban. Múlt századi leírásban olvashatjuk, hogy az udvarló legény „tudniillik már húsvét hetében fenyőágat szokott szerezni, azt színes szalagokkal, cifra papírosokkal, piros tojással feldíszíteni s választottjainak kaputetejére felhelyezni. Amely leánynak húsvét reggelén nincs virága vagy azt jelenti, hogy rossz magaviseletű, vagy hogy szeretője nincs, mi egyaránt lealázza. Ünnep másodnapján korán a virágtevő legények szeretőiket meglátogatják, leöntik, s váltság fejében piros tojást és más emléket kapnak, mit harmadnap a leányok viszonoznak, s váltságul szintúgy piros tojást és szerelmi zálogot vesznek”. 

Húsvétvasárnap és hétfőn a böjti tilalom után már ismét lehetett táncolni, bálokat rendezni.

Húsvéttal megkezdődött a lakodalmak tavaszi időszaka.

Ha tetszett a bejegyzésem, és hasznosnak találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid között, hagy jusson el minél több emberhez. :)

Ejsze, tojást festetek?

Péntek délutáni közös tojásfestés kicsikkel és nagyokkal.

Ma délután a konyhánkban összegyűltek kicsik és nagyok, hogy együtt készítsük el az idei hímes tojásokat.

A tapasztalat azt mutatta, hogy a legkisebbek kezébe inkább való az átlátszó zsírkréta, mint a forró viaszos íróka.

 

Viszont a nagyobbak, még az egyszem 9 éves  fiúcska is nagyon ügyesen használta az írókát.

Szebbnél szebb hímestojások készültek.

Közösségben szép az élet. :)

Zsófi a tojásfestést átültette csokitojás készítésébe: 

(A képes bejegyzés címét adó könyvet mindenkinek ajánlom sok szeretettel.)

Ha tetszett a bejegyzésem, és hasznosnak találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid között, hagy jusson el minél több emberhez. :)

Viasszal írt hímesek

A tojásírás gyakorlásának hivatalos napja általában a nagypéntek, ezért erre a napra hagytam a leginkább reneszánszát élő hagyományos tojásírási eljárás bemutatását, aminek szellemi központjának az erdélyi Gyimest tartják, ahonnan rengeteg minta származik, a minták idővel keveredtek más vidékek motívumaival.

Szükséges eszközök:

• főtt tojás
• íróka
• méhviasz
• tojásfesték 

A lassú tűzön főtt tojásokat még langyosan írjuk meg, mert ilyenkor a viasz szépen írható. Íróka készítését ITT láthatjátok. 

Írható mintakincset bőven találni az interneten, néhányat én is közreadtam ebben a bejegyzésemben.

Miután megírtuk a tojásokat egy éjszakára hagymahéjból főtt hideg festőlébe áztassuk, vagy bolti festőlé esetén a leírás szerint járjunk el.

Amikor megszáradt a festék a tojáson, akkor gyertyaláng mellé tartva olvasszuk fel a viaszt, és egy puha ronggyal töröljük le a tojásról.

Szalonnabőrrel, vagy kicsi zsírral fényesítsük ki.

  Ha tetszett a bejegyzésem, és hasznosnak találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid között, hagy jusson el minél több emberhez. :)

Metszett és maratott tojások

Mindkét technikának lényege a szín visszamaratása ecet segítségével.

Metszett tojást úgy készítünk, hogy az előre megfestett tojást ecetbe mártott pálcával (én beszáradt filctollat használok erre a célra, de használható fogpiszkáló, saslik pálca is.) visszamaratom a kívánt mintát.

 Ez a technika is gyerekbarát, úgy mint a berzselés, mert a filctoll könnyen a kezükre áll, nem kell a forró viasszal bajlódni.

Maratott tojás. Ebbe az esetben az előre megfestett, vagy "pucér" tojást méhviasszal megírjuk, és tömény ecetbe tesszük. Én 20 %-os ecetet használtam, és kb. 5 percig volt az ecetfürdőben a tojás.

Miután kivesszük az ecetből a tojást, fogkefével végigdörzsöljük annak felületét. Az ecet által megmart területen kifehéredik a tojáshéja.

A viaszt leolvasztjuk róluk. Legegyszerűbb, ha egy láboskába feltesszük a tojásokat pár percre főni, majd egy ronggyal áttöröljük azokat.

Próbáljátok ki ezeket a hagyományos tojásfestési technikákat is. :)




Ha tetszett a bejegyzésem, és hasznosnak találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid között, hagy jusson el minél több emberhez. :)

Csak egy kis karcolás

Ma a hagyományos tojásdíszítési eljárások közül a karcolásos módszerről szeretnék szólni.

Ennél az eljárásnál a tojás megfestése az első lépés.
Érdemes sötétre festeni a tojást hagymahéjjal, ekkor szépen látszik majd a karcolás. Ahhoz, hogy a tojásunk ne zápuljon meg, főzzük a tojást a festőlében minimum 30 percig, majd hagyjuk kihűlni őket.

Én faragó kést használtam, de kézimunkaolló, vastagabb tű, vagy a szike is kiváló erre a feladatra.

Vastag héjú tojást válasszunk a karcoláshoz. Ajánlatos eleinte gyakorolni, ne a legszebb alakú tojással kezdjünk. Hamar rááll az ember keze.

Íme egy kis kedvcsináló:

Ha tetszett a bejegyzésem, és hasznosnak találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid között, hagy jusson el minél több emberhez. :)

Berzselt tojás misztériuma

A berzselés nem más, mint levélrátétes díszítési mód.

A legegyszerűbb díszítési eljárás a hagyományos tojásfestések közül.

A növényi részek, levele, virágok maguk hagynak nyomot a tojáson festés közben.

Erre a díszítési eljárásra nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy nemesen egyszerű.

Szükségünk van 

• főtt tojásra
• növényi részekre (levélre, virágzatra)
• darabka nejlon harisnyára
• főzőléhez hagymahéjra.

Én büdöske levéllel díszítettem. Festőnövényes fonalfestéseim tapasztalatából tudom, hogy a büdöske sárgára fest, ezért a tojáson hagyott lenyomat is sárgásabb lesz a tojás eredeti színénél.

A nedves tojásra felhelyezem a nedves levelet.

Egy darabka harisnyába szorosan bekötözöm a tojást.

Addig hagyom a festőlében főni, amíg el nem éri a kívánt színt.

Kicsomagolom a tojást, hogy szép fényes legyen kis szalonnabőrrel, vagy zsírral áttörlöm.

Látjátok milyen szép sárga nyomot hagyott a büdöske?

Kisgyerekekkel készítsünk berzselt tojást, mert garantált a sikerélmény. (Természetesen nem csak kisgyerekeknek, hanem felnőtteknek is szívből ajánlom.)


Ha tetszett a bejegyzésem, és hasznosnak találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid között, hagy jusson el minél több emberhez. :)