Termékeim

2020. december 26., szombat

Kissing Bough

Ez a harmadik bejegyzés egy újabb plafonról lógatott karácsonyi dekorációról fog szólni. Mindhárom (karácsonyi életfa/termőág, fejjel lefelé lógatott karácsonyfa) dekoráció gyökere ugyanaz, csak a formavilága különböző.

A Kissing Bough egy hagyományos karácsonyi dekoráció Angliában.


E hagyomány története több száz éves múltra tekint vissza Angliában a kora középkorban.



Európában szokás volt felakasztani egy kis fa tetejét, fejjel lefelé a Szentháromság jelképeként. Általános szokás volt, hogy a látogatók szimbolikus ölelkezést folytattak az ág alatt a ház lakóival. Ez azt mutatta, hogy a látogatás során csak a jóakaratot hozták magukkal.

A mai napon az ág tovább lett bonyolultabb szalagokkal, dióval, almával és gyertyákkal. Az egész keretet zöld borítja. A közepén lévő szalagokról piros almát vagy narancsot lehet felakasztani, és a fagyöngy alul van megkötve. Ezenkívül gyertyákat lehet ráfogni a keretre, és a tetejére fényes szalagok vannak rögzítve. A Kissing Bough másik formája a korona, amelynek szerkezete csak a földgömb felső részéből áll.
-------------------------------------------
forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Kissing_bough

Fejjel lefelé függesztett karácsonyfák



A "karácsonyfa állítás" szokása pogány eredetű. Az ókori rómaiak örökzöld fákkal díszítették templomaikat Saturnalia ünnepén, a téli napforduló idején. Így tisztelegtek Szaturnusz isten előtt, akinek uralkodása alatt boldog aranykorban éltek az emberek. 

Hosszú évszázadok teltek el és a pogány hagyomány elterjedt egész Európában, amit végül átszőttek és átformáltak a keresztény szokások is. Szent Bonifác, a VII. században élt szerzetes, a fenyő háromszög formájával magyarázta a Szentháromság misztériumát a germán pogányoknak. Később, a XII. században a kelet-európai keresztények a mennyezetről lógatták le fáikat karácsonykor, hogy így szimbolizálják a feszület alakját. 

Feldíszített karácsonyfákról az 1500-as években készültek először feljegyzések a litván fővárosban, Rigában. Akkoriban még az édenkert szimbólumának tartották a karácsonyfákat, amiket főként ételekkel és virágokkal dekoráltak a bőség jegyében. 

A fejjel lefelé függesztett karácsonyfák a szláv népcsoportok, így a lengyelek, a szlovákok és az ukránok körében népszerűek, történetük pedig a középkorban kezdődött, amikor a fenyők még a szentháromságot jelképezték. 

Egyesek szerint az invertált karácsonyfa lengyel hagyomány, ami podłaźnikiem néven terjedt el. Az emberek az otthonok közösségi helyiségeiben a plafonra lucfenyőt akasztottak fejjel lefelé, és gyümölcsökkel, dióval, szalmadíszekkel, szalagokkal, és festett fenyőtobozokkal díszítették. A furcsa szokásnak azonban praktikus oka is volt. Bernd Brunner A karácsonyfa feltalálása című könyvében azt írja, hogy a kevésbé tehetős családokban egyszerűen nem volt elegendő hely, így az ünnepi örökzöldet a mennyezetről lógatták le.




A lengyel Szilézia, Podhale és Sącz régiójában és Krakkó környékén a mai napig sokan lógatnak le fát a plafonról a ház központi helyén, és ugyanazon növény ágaival díszítik az ajtókat és a falakat.

A fordított karácsonyfákat általában gyümölcsökkel, diófélékkel, szalmával, színes papírba csomagolt édességekkel és aranyozott fenyőtobozokkal teszik hangulatossá. Gyakran előfordul, hogy az ebédlőasztal fölött lóg a fa.

A fejjel lefelé fordított fenyőfa legendája:

A legenda szerint az angliai Szent Bonifác dühös volt, amikor meglátta a pogányokat, akik tölgyfát tiszteltek a 7. századi Németországban, ahol tanított. Levágta, de ugyanazon a helyen fenyő fakadt. Bonifác ennek a fenyőnek a háromszög alakját használta eszközként az Atya Isten, a Fiú Isten és a Szentlélek Isten Szentháromságának leírására.
A kereszténységbe tért pogányok kezdték tisztelni a fenyőt, mint Isten Szentháromságfáját. A 12. századra közép-kelet-európai karácsonykor fejjel lefelé akasztották a mennyezetről, mint a kereszténység és a Fiú Isten emberré válásának szimbólumát, mert hasonlított a keresztre feszített Krisztus alakjára.

A fordított karácsonyfa még mindig hagyomány néhány kelet-európai otthonban.




------------------------------------

Karácsonyi életfa, termőág



A karácsonyi életfa az évről-évre megújuló természet ősi, mágikus jelképe. Egészséget, bőséget, termékenységet biztosított a család számára a következendő esztendőre. Magyar nyelvterületen a karáscsonyfa fokozatos elterjedése előtti időben állítása általános volt. 

Régen valamilyen zöld ág – rozmaring, nyárfa, fagyöngy vagy borókaágból kötötték, de készülhetett nyírfából, tüskéből, bürökből, kökényből is.

Karácsonykor az asztal fölé vagy a szoba sarkába a gerendára függesztették, mintha az égből nőtt volna, koronájával lefelé. Dióval és piros almával, a termékenység és az egészség jelképeivel díszítették, hogy a családtagok egészségesek legyenek.

A piros alma a családi összetartozást is szimbolizálta. Szenteste vacsorakor eredetileg ezt fogyasztották el közösen. Az apa az almát annyi szeletre vágta, ahány tagja volt a családnak.

A karácsonyi életfát, termőágat Vízkeresztkor szedték le. 

 

----------------------------------------------------------
forrás: Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika Jeles napok, ünnepi szokások

2020. december 20., vasárnap

Évkör - Téli napforduló, Yule időszaka (1. szakasz)


 

Dec. 21/22 a téli napforduló dátuma, maga a Yule szakasz január végéig tart.

Keresztény hitvilágban Krisztus születése, az ezt megelőző időkben Napisten újjászületésének az időszaka. 

----------------------------------------------------------------
Yule, azaz december 21. az év legrövidebb napja, ekkor a leghosszabb az éjszaka, innen kezdve azonban Szent Iván éjjeléig, Midsommar ünnepéig megint a Fény erősebb; a Napisten megvilágít mindent, ami eddig sötétben rejtőzött. A Yule szó az angolszász yula, kerék szóból jön, ami a körforgást szimbolizálja; a kozmikus dualizmus jegyében a jó és a rossz, a sötét és a világos örök harcáról, egymástól elválaszthatatlan mivoltáról van szó. Az ehhez kapcsolódó Yuletide a december 20. és december 31. közötti, 12 éjszakán át tartó ünnepi időszak elnevezése

Az északi kultúrákban és a pogány hagyományokban egyaránt fontos ünnep a Téli Napforduló: hatalmas örömtüzeket, Yule-tuskókat (vö: karácsonyi fatörzs-torta) lobbantanak lángra (vö: karácsonyi gyertyagyújtás és fényfüzér), és tánccal, énekkel sürgetik a Nap ébredését, éltetik az új Napév születését. A kívánságok fája, a termékenységet és öröklétet megtestesítő Yule-fa (vö: örökzöld fenyőfa) és annak feldíszítése is nagyon régi hagyomány. Az élő fát a Fény szimbólumaival, arany és piros gömbökkel, almával, nap-, csillag-, szarvas- és sasfigurákkal (vö: bolti karácsonyfafüggők) díszíti – lehetőség szerint együtt – a család, és minden dísz felhelyezésénél elmondanak egy jókívánságot, majd utána az ajándékozásra is sor kerül.

------------------------------------------------------------------
akit részletesebben érdekel, ide másolok egy másik forrásból származó írást is.

Yule

A téli napforduló ünnepének a gyökerei nem a keresztény egyház háza táján keresendő, ugyanúgy, mint a többi természethez kapcsolódó ünnepek. A wiccák a téli napfordulót, a Yule-t (ejtsd júl) úgy ünneplik, mint a férfi Isten születésének napját.

A Yule szó jelentése: "Kerék." Az õsi kaldeusoknál "kisded"-et, "kisgyermek"-et jelentett.

Yule idején az új - újjászületett Isten eljön a földre, hogy fényt és reményt hozzon. Az éjszakák ilyenkor a leghosszabbak. A napfordulótól kezdve egyre hosszabbodnak a nappalok. A fény újjászületik, napról napra erősödik. A fény és a sötétség közti örök harcban ismét a Fény kerekedik fölül. A legtöbb hagyomány, így a  a wicca szerint is a Nap képviseli az istenség Férfi-aspektusát, és halála, újjászületése a Téli Napforduló idején a régi napév halálát és az új születését szimbolizálja. Ez az örök harc számtalan hagyományban megjelenik, különbözõ jelképes formákban. A wiccák egy része úgy hiszi, hogy Yule ünnepén a Tölgykirály, az év világosabbik felének Istene, legyőzi a Magyalkirályt a sőtétebbik félév Istenét, aki a nyári napforduló idején kezdte meg uralkodását. Az ünneplők ilyenkor magyalágakat és más örökzöld növényeket visznek otthonukba, hogy nővekedésre bátorítsák az élet csíráját és siettessék a világosság visszatérését. Ilyen növény a karácsonyfa is lehet, melyet a Nap szimbolumával, valamint koszorúkkal és fagyönggyel díszítenek. A fagyöngy a tölgyfán élősködik, és ez megmagyarázza a Tölgykirály győzedelmes mítoszát.

Ilyenkor a wiccák is lakomát rendeznek, ajándékokat adnak és megpróbálnak a gyerekeknek is örömet szerezni. Ha van kandalónk, akkor akár mi is szertartásosan elégethetjük a "Yule tuskót", amit az előző évről megmaradt egyik fahasáb segítségével tudunk lángragyújtani.

A Yule ünnepének legfontosabb kelléke a Yule-fa, melynek tipikus példája az örökzöld, melyet később ki lehet ültetni a kertbe. A Yule-fa szoros összefüggést mutat a germán pogány hagyománnyal: ajándékokat hagyni az elf-elnek, hogy elnyerjék jóindulatukat. A fa díszítése is szakrális célokat szolgál, a díszek maguk is szimbolikus értékűek, legfőképpen az újjászülető Napot szimbolizálják, valamint a kozmikus év egyes elemeit, a Holdat, csillagokat, a Földet, az egyes hónapokat, a világkígyót, az időt.

A Wiccák nem vásárolt díszekkel díszítik a fát, mint a keresztények karácsonyfájukat, hanem saját készítésű tárgyakkal szokták ékíteni. Ezek: szárított rózsabimbók, fahéj rudacskák, áfonyaláncok és pattogatott kukorica füzérek, diók, szalmacsillagok, illatos füvekkel, virágszirmokkal és fűszerekkel megtömött kis zacskók, vagy kristályok. Ezeknek együttes elkészítése szintén hozzáadhat az ünnepi jelleghez. Mindehhez almát, mandarint, narancsot tesznek hozzá.

A kelták ezen az ünnepen az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt. Ennek a szokásnak a “maradványa” az adventi koszorú, melynek kerek formája az év körét jelképezi. Az ünnepség alatt leginkább méz- vagy almasört fogyasztottak, melyet fakupában hordoztak körbe. Az ivászat során himnuszt énekeltek a fához, jó egészséget, termékenységet és hosszú életet kívánva neki. Azután lövöldözéssel, vagy más módon zajt csaptak, hogy ezzel elriasszák a gonosz szellemeket. Tósztot mondtak a fa tiszteletére, majd ittak a fakupából. Mikor mindenki befejezte a tósztját, a maradék sört a földre loccsantották a fa törzse köré, s közben kenyeret vagy süteményeket aggattak az ágaira.­

Az istenség neve kultúránként különböző; az északi népeknél és az angolszászoknál Balder, a keltáknál Bal, stb. Az eltérő nevek ellenére könnyen azonosíthatók. Yule-istenségnek tekinthetõ minden Újszülött-isten, Napistenek, Anyaistennõk és Istennõ-hármasságok.


Itáliában Yule-kor “La Befana”, a kedves boszorkány utazik seprűnyélen, a kéményen át berepül a házba, és ajándékot visz az itáliai gyerekek harisnyájába.

A skandináv népek mítoszaiban a Julbock, Julbukk, Joulupukki, avagy Yule-bak a hátán viszi a Yule-manót, amikor körbejár, hogy elvigye a jelent, és elfogadja zabkása-ajándékát. A Yule-manó neve a svédeknél, Jultomten a norvégoknál.

A magyar hagyományokban az adventi koszorút a Napfordulót, illetve később a keresztény Karácsonyt megelőző időszakban szalmából fonták és gyertyákat erősítettek rá. A szalma, a búza aranyos sárga színével a Naporcájú Gonuz Égisten Atyát jelképezte, aki nélkül nincs élet itt, e Földön, míg a gyertyák a Fényt és a Nap éltető sugarait szimbolizálták. A négyes osztás a négy évszakot, a négy égtájat vagyis a Nap, a Fény útját jelölte. A régiek így telítkeztek a sötétség idején fénnyel, vagyis a gyertya lángjával űzték el a nem kívánatos ármányokat, lidérceket, sötét lényeket. Az életerőt jelképező piros szalag pedig úgy hálózta, szőtte-fonta be a koszorú testét, mint a miénket a vérrel telt erek.

Jelentése:
a Nap újjászületése, az év leghosszabb éjszakája, a téli napforduló, befelé tekintés, az év kiértékelése, lezárása és elengedése azoknak a dolgoknak, amelyeket nem akarunk magunkkal cipelni a következő évbe.

Szimbólumok:
Yule-tuskó
örökzöld ágak vagy koszorú
az ajtóra akasztott magyal
fagyöngy
aranygyertyák
szegfűszeggel megszurkált gyümölcsökkel teli kosár, illatos növények párologtatása, karácsonyi növények, (pl. karácsonyi kaktusz, poinsettias).

Növényei:
babérbogyó
szentelt bogáncs
örökzöld
tömjén
babér
fagyöngy
tölgy
fenyő
zsálya
sárga cédrus

Illat:
tömjén
fenyő
fahéj

Ételei:
citrusfélékben áztatott köményes sütik, gyümölcsök, diófélék, sertésételek, pulyka, tojáslikőr, gyömbértea, fűszeres almabor, wassail, (fűszeres ital sörből és borból) vagy báránybunda (ale, cukor, szerecsendió, sült alma).

Színei:
piros, zöld, arany, fehér, ezüst, sárga, narancs

Ékkövei:
rubin, vérkő, gránát, smaragd, gyémánt

Népszokás:
Lucanapi boszorkányleső. 



A lucaszék elkészítéséhez a következő anyagokat kell felhasználni. 13 darabból kellett állnia és 13 napig készítették Az ülőlaphoz tölgyet használnak, mely 31 cm átmérőjű és 8 cm vastagságú. A lábak többféle fából készülnek, csertölgy, akác és kőris. A lábak összekötő rudjai bükk, fekete dió és szelíd dióból vannak. A csapok:

2 db fenyő, vörös- és lucfenyő
2 db hárs, aprólevelű, nagylevelű
1 db cseresznye
1 db gyertyán
A Luca széke készítését december 13-án kezdik el és kilencféle fát használnak: kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát. Szögek helyett kizárólag fából faragott ékek tartják össze. 13 napig készül úgy, hogy minden nap csupán egy-egy műveletet lehet rajta elvégezni, innen ered az a népi mondás is, hogy „Lassan készül, mint a Luca széke!.

A Luca szék hagyományos alakja, az ősrégi idők óta varázserejűnek hitt pentagramma vagy pentalfa, magyarul boszorkányszög: egy szabályos ötszög köré irt öt egyenlő szárú háromszögekből kialakuló csillag.

A széknek olyan erősnek kellett lennie, hogy egy férfiember súlyát megtartsa. December 25-én az éjféli misére a „mesterek”, (rendszerint fiatal emberek), a kabátjuk alá rejtve lopták be a templomba a széket, majd ráállva, megláthatták a boszorkányt. A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk. A Luca székén állva éjfélkor viszont felismerték őket. Ezután a fiatalembereknek el kellett menekülniük, nehogy a boszorkák széjjeltépjék őket. A menekülők a zsebükben mákot vittek, hogy menekülés közben elszórhassák. A boszorkányoknak a mákszemeket fel kellett szedegetniük és így nem tudták elkapni a fiatalokat. A Luca székét aztán otthon tűzre vetették, a tűzben a sok kis fadarab sikoltozni kezdett és ha csend volt karácsony hajnalán, még hallhatták a boszorkányok a fadarabok jajgatását is, mert ez a tűz a boszorkák végét jelentette. Ezután a kulcslyukba fokhagymát kellett dugni, a kést a bal ajtófélfába vágnia, a söprűt pedig keresztbe állítania, hogy minden rontástól védve legyen.

A Luca ostor ennek a népszokásnak egy változata, amit úgy kellett elkészíteni, hogy az ostort alkotó zsinegen kellett minden nap egyet csavarni, majd karácsony éjjelén pattogtatni vele. Az ostor hangjára odagyűltek a boszorkányok.

 

Lucanapi praktikák: Luca napja megannyi női praktikáról ismert, s talán a legnépszerűbbek közé tartoznak a szerelmi varázslatok és jövendölések. Lányok, asszonyok súgva-búgva öntik a viaszt, s férfiszem nem láthatja titokzatos tevékenységüket. Van, aki azért önti a vörös gyertya forró maradványát a kihűlt vízbe, hogy meglássa jövendőbelijét, van, aki már meglévő szerelme hűségéről szeretne megbizonyosodni. A vízben megdermedő viaszdarab formája és a benne rejtőzködő jelek az elkövetkezendő esztendőről mondanak jövendőt, mely nemcsak az avatottaknak mutatkozik meg, hanem annak is, aki szabadjára engedi a képzeletét, s hiszi azt, hogy e szép régi szokást az Égiek adományozták a fehér népnek.­

 

Szertartások:
Yule tűz és hamu varázslat a következő év bőségéért
Yule fagyöngyvarázslat, hogy erőnk legyen a téli időszakokban
Yule gyümölcskenyér bűbáj
Kerecseny sólyom röptetés
dobszertartások a fény születésének megünnepléséért.
oldal teteje

Yule

A téli napforduló ünnepe a keleti pusztai népeknél, így őseinknél is, a legkiemelkedőbb örömnap lehetett. A kínai krónikák már a hunok esetében is feljegyezték a sötétség fordulójának megünneplését. A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást, az újjászületést is jelképezte. A sötétség átfordulását a világosságba: kara csun (azaz karácsony) ünnepe. A “kara”- feketét, sötétet jelent a türk nyelvekben és feltehetően a régi magyar nyelvben is. A “csun, csúny" forduló, fordulás. Ebből a szóösszetételből állt össze a karacsun szavunk. A feketeség csúcsa és annak “átfordulása” után egyre nő a fény, a világosság ideje.

A küzdelmet őseink évezredek óta minden évben ismétlődő kozmikus, spirituális szertartásaikkal segítették. A napforduló éjszakáján hegygerinceken tüzeket gyújtottak, táncoltak és melegedtek, így várták a hajnalt, az első napsugarak éltető erejét. Ősi szimbólumaink is őrzik ezt: Csodaszarvasunk például agancsai közt tartja az elgyengült, Napot, Turul madarunk tollán az aranyos napfény csillan meg, ahogy szárnyát széttárva.

A téli napforduló volt a kerecsen sólyom röptetésének is a napja. A kerecsen sólyom királyi madár, ezért röptetése királyi, fejedelmi szertartás volt. A Turul fia, a Turul-nemzetség leszármazottja az, aki a napfordulón sólyomröptetésével égre segíti - segítette - az újjászülető Napot. A sólyom az eurázsiai pusztákon élő népek és egyben a magyarság fénymadara. Ő az, aki legközelebb repül a Naphoz, üzenetvivő, közvetítő Ég és Föld között. A téli napfordulón való röptetése segítette az elgyengült Napot az égi pályáján a felemelkedésben. Ez volt az égen fehérlő erejét vesztett Napnak újjászületését segítő szertartás, a Fehérló Fiának a megszületése. A Világ Világosságának a születése, akit az égi Csodaszarvas segít fel az égre.­

A kerecsen sólyom, amely keleti madár, a kínai nagyfaltól a Kárpát-medencéig honos. Idealizált változata az "Astur" vagy "Toghrul", amely mesébe illő képességekkel rendelkezik, sehol sem található, misztikus madár, az égbolt vitathatatlan ura. Ahogy a földön az oroszlán az állatok királya, az égen, a szellem birodalmában a "Toghrul", ismerősebb nevén a "Turul" sólyom uralkodik. A sólyom tiszteletét megtaláljuk az egyiptomiaknál, ahol az egyiptomi Napkirály egyik jelképe a Horus sólyom, a Napkarvaly, aki a fáraó feje mögött jelzi spirituális kapcsolatát az Éggel. Babiloni királyszobrokon is az Éggel való kapcsolatot emeli ki, mint ahogy a pártus királyszobrokon is. A Krisztus születése utáni századokban a sólyom a Szentlélek (Szent Szellem) madara. Még a középkorban is a sas-sólyom Krisztus mennybemenetelének szimbóluma, valamint János evangélista jelképe. Ő a spirituális, szellemi megtermékenyítő, az isteni küldetés jelképe, kitárt szárnyai a szellemi védelemre utalnak.


Mivel  a téli  napforduló, a Fény születése, annyira mélyen gyökerezett a természeti népekben, a keresztény vallások is átvették eme ünnepet. I. Constantinus, római császár, aki a római birodalomban elsőként vezette be a keresztény vallást (noha ő soha nem keresztelkedett meg),
325-ben összehívta az első nikaia-i zsinatot. Ekkor került át Karácsony ünnepe december 25-re, az első nikaiai zsinat döntése alapján. A karácsony a legnagyobb keresztény ünnep a húsvét után, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születése napjának!

Az égi jelenségek alapján, amelyek Jézus születésekor láthatóak voltak, születése inkább tehető Krisztus előtt 7-re valamikor augusztus 7-e környékére. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt, vagy azért, mert ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték. Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe. Szimbolikusan helyén van ez a kép, hiszen Jézus mint fényhozó, született erre a világra, hogy tudásával segítse felemelkedésünket.
---------------------------------

2020. december 8., kedd

Évkör - Samhain időszaka (8.szakasz)



Samhain az évkör 8. szakasza. (1-1 szakasz 6 hétig tart.) 
A fény születésével kezdődik majd az új évkör. 

Samhain éjszakája okt.31-nov.1, maga az időszak pedig a Fény születéséig, dec. 21-ig tart.
Okt. 31 és nov. 1 közötti éjszaka idején a legvékonyabb a világok közötti átmenet. Az egész időszak a befelé fordulás ideje, az odaát lévők ünnepe.

Holdfázisa: feketehold = öregsarló

Az ősi Európa hagyománya az az ünnepi időszak, mely október 31 naplementétől november 1 naplementéig tart, bár a különböző földrajzi területeken ettől eltérő időpontokban is ünnepelhetnek.

A modern időkben sokszor figyelembe veszik a Samhain körüli Telihold vagy Újhold időpontját, és arra időzítik a szertartásokat, rítusokat, együttléteket. Egyes helyeken november 6-án jönnek össze, ami egy egyensúlyi pont az őszi nap-éj egyenlőség és a téli napforduló között.

Halloween nem Samhain! Bár valószínűleg közös az eredet, Halloween inkább egy világi ünnep, család – és gyerekorientált, jó hangulatú mulatság, egyfajta hálaadás, van egy közösségi, összetartó ereje. Családtagok, barátok közösen vesznek részt kreatív folyamatokban, közösen készítenek jelmezeket, ételeket.

Samhain nem nyilvános, sokkal inkább spirituális ünnep. Samhain szertartásain is jelen van a hálaadás, kifejeződik az ősök, az előttünk járók iránti tisztelet, a velük való kapcsolat keresése, jelen van egy mély belső fókusz, az alászállás lehetősége, a lelkünk mélyébe való bepillantás azért, hogy megteremtsük a változás, a transzformáció tereit.

A kereszténység egyre erőteljesebb elterjedésével a pogány ünnepeink is átalakultak.
A keresztény hagyomány szerint: november 1 minden szentek napja, ahol a saját szentjeikre emlékeznek, november 2 pedig a halottak napja.

Az évkör változásai, az ősi ünnepek, teljes harmóniában vannak a természet változásaival. Megfigyelhetjük, hogy Samhain időszakában az élővilág visszahúzódik, a fák nagyrészt lehullatták leveleiket, drámai mértékben lelassul a növények nedvkeringése, – legalábbis, ami a felszíni világot illeti – lelassul maga az élet. Az elkövetkezendő hetekben nekünk is erre lenne szükségünk – visszahúzódásra, egyfajta összegzésre, önvizsgálatra, egy belső megtisztulásra, transzformációra, arra hogy helyet teremtsünk magunkban az újnak.

És bár a világ ma másról szól, van elektromosság, ha akarunk, szünet nélkül világíthatunk, az év vége sok munkahelyen ez egyik legintenzívebb időszak, de ettől még szembe megyünk a természetes belső igényeinknek. Annak a természetes igénynek, hogy lecsendesedjünk, visszahúzódjunk, bekuckózzunk, és ez az ellentmondás adott esetben feszültséget generál a személyiségünkben. Én arra bíztatok mindenkit, hogy a mai modern viszonyok között is találjátok meg a lecsendesedés, a befelé fordulás pillanatait, ne sajnáljatok erre időt szánni, és garantálom, hogy megtapasztaljátok majd a mélység az ajándékait.

Az Istennő kultúra hagyományában a Bölcs Öreg archetípusának, a Barlang asszonyának, a Sötét Anyának az időszaka köszönt ránk.
Ő a legnagyobb beavató, aki próbák elé állít bennünket, azért, hogy megtapasztaljuk a határainkat, hogy kilépjünk a komfortzónából, hogy felfedezzük a saját erőnket, képességeinket, adottságainkat.

Pont ezt teszi ugye a mesék Banyája is; a szláv hagyományban Baba Yaga, a magyar népmesékben a Vasorrú Bába. Próbák elé állít, hogy bebizonyítsa számunkra – mindig képesek vagyunk megoldást találni, mindig képesek vagyunk fejlődni, és mindig van segítség, ha elég nyitottak vagyunk, hogy észrevegyük.

A Sötét anya, azt a női archetípust képviseli, amit a férfiközpontú társadalom nem nagyon akart látni, akinek zavaró volt a függetlensége, a tudása, az ereje, de akinek tiszteletre méltó helye volt és van a törzsi világban
Ő a bölcs, érett nő. A szent hatalom hordozója, misztériumok tudója, erőteljes közvetítő a szellem és a forma világa között.
Segítő, aki ismeri a természet törvényeit, a fák, füvek és virágok gyógyító erejét, a fény és az árnyék közös táncát, az alkímia rejtélyeit.
Ő a bába, a gyógyító és a tudó asszony, akit az inkvizíció boszorkánynak, ördögtől valónak nevezett, és akit kínzással gyötört, mielőtt elpusztított volna.

Szertartásainkon, ünnepeinken őseinkre is emlékezünk, akik lehetnek a vérvonalunk, illetve kultúránk képviselői. A világokat elválasztó fátyol elvékonyodik Samhain éjszakáján megadva az eltávozott szeretteinkkel, és őseinkkel való mélyebb kapcsolódás lehetőségét.

Ha nyitott szívvel figyelünk, akkor bölcsességet, útmutatást, üzenetet kaphatunk tőlük. Részei vagyunk egy szellemi családnak, ahogy egy földi értelemben vett vérvonalnak is, és családunk tagjai – mindkét részről – szellemi vezetőinkké válhatnak, útmutatók, jelzőfények lehetnek számunkra. Segíthetnek önmagunk, valamint a családban jelenlévő generációs minták feltérképezésében és megértésében.

Érdemes kutatni a kulturális örökségünket, népszokásokat, népmeséket, még, ha némelyek elavultak, megkoptak is, részei az életünk folytonosságának. A szokások, hagyományok, is összekapcsolhatnak őseinkkel.

Samhain szertartásain, rítusain tiszteletünket fejezzük ki azokra a tudó, gyógyító asszonyokra, bábákra emlékezve, akiket az inkvizíció boszorkánynak, ördögtől valónak nevezett és halálba küldött.
A papság által elkövetett gyilkosságok száma mind a mai napig nem tisztázott, de a történészek alapvetően több százezertől hatmillióig becsülik a megkínzott és kivégzett áldozatok számát.

A Bölcs Öreg, most mélybe hív… Sötétségbe, ahová semmi és senki nem képes bevilágítani. Még egy szeletke holdfény sem tud behatolni az Alvilág birodalmába.
Fényt ide egyedül csak a Lélek hozhat.

Mindannyiunk életében eljön az idő, amikor ebbe a birodalomba kerülünk.
Ott járunk Ereshkigal hideg, kietlen földjén, vagy Kincs sötét barlangjában, és nincs kapaszkodó, nincs maszk, ami most segíthetne! Ott ülünk egy sokszor értelmetlennek, kilátástalannak tűnő sötét útkereszteződésben, eltűnődünk életünk dolgain, és ha elég türelmesen várunk, ha megadtuk magunkat ennek az egésznek, akkor – a Bölcs Öreg, „akinek ezer neve van”, megszólal a lelkünkben.

A várakozásunk végtelenül tápláló lehet! Valahogy megnyugszunk ennek a múlt és jövő közötti, végtelennek tűnő térnek a sötétségében. Látunk, érzékelünk, de megnyugszunk, és akkor megtalál, ránk köszön valamiféle ismerősség. Már nem tűnik annyira idegennek ez a sötét és nyirkos hely…

Mert ebben a sötétségben valahogy értelmet nyer az egész életünk. Körbe rendeződik a múlt, a jelen, a jövő. Felbukkannak az összefüggések, a kapcsolódások, értelmet nyernek a miértek, a hogyanok.
De mos nem akarunk kapcsolódni, nem akarunk senkit és semmit. Önmagunkra vágyunk.

A körben pedig reflektálunk, szelektálunk. „Ezt akarom, azt pedig nem. Ezt megtervezem, azt pedig elengedem.”

Teremtünk. A mélységes mély sötétség kellős közepén teremtünk! Itt mozdítjuk meg az életerőt, itt adunk életet valaminek, valakinek.

Eleget tettünk a hívásnak; beléptünk a barlang mélységes tereibe; belenéztünk a Banya fortyogó üstjébe, bedobtunk, újraalkottunk, kiemeltünk… Elengedtünk és életre leheltünk.
Meghaltunk majd életre keltünk.

És aztán megpihenünk… Biztonságban, igazi biztonságban.
--------------------------------

2020. november 15., vasárnap

Fermentált csicsóka

 Okt. 18-án készültek a képek, akkor ástam ki próbaképpen néhány tő csicsókát. 

Én még sosem termesztettem ilyen zöldséget, ezeket még évekkel ezelőtt Péter ültette, de Ő nincsen megelégedve a terméshozammal. 


Szerintem elég szépen volt alatt. 


A zöldet megkapták a rackák.






A gumókból fermentált csicsókát csináltam. 

Ez úgy készül, hogy a megmosott gyökereket felkarikázom, belepakolom egy dunsztosüvegbe, és felöntöm egy sós lével, aminek a keverési aránya: 1 liter víz + 1 ek só, ami kb 20 g.

A felöntött üveget elteszem pihenni. Nálunk ennek a helye a hűtő tetején van :) . Az üveg alá kell tenni egy tálat, mert ahogy beindul a tejsavas erjedés, úgy fog a lé szivárogni a tetején. Pár hét érés után bontható, kóstolható. Bontás után tegyük hűtőbe, bontás nélkül az erjedési folyamatok lezajlása után mehet a kamrába. 



Néhány tövet ástam  csak ki, és három üvegnyi fermentált savanyúság lett belőle. Én elégedett vagyok. :)


2020. november 14., szombat

Tej-tejföl-túró

Aki egy kicsit is belegondol az élelmiszeripar által készített "ételek" milyenségébe, gyorsan elkezdi keresni valamilyen más alternatívát. 

A tejtermékek előállítása talán a legegyszerűbb az otthoni feldolgozás terén. 

Kolbászt is csinálhatunk a konyhánkban, anélkül, hogy disznót kellene tartanunk, kovászos kenyeret is süthetünk anélkül, hogy végzett pékek lennénk, de szerintem a tejtermékekkel van  a legkönnyebb, annak is az aludt tej, túró, tejföl változatával. Sajthoz már szükségünk van oltóra, joghurthoz is kell joghurt kultúra, meg egy állandó alacsony hőfok sok - sok órán keresztül, de természetesen ezeket is elkészíthetjük magunk is. Sajt készítéséről ITT írok, és egy másik elkészítés módról pedig ITT. Otthoni joghurt készítéséről is írtam már korábban, ITT olvashatjátok el. 

Amit most szeretnék megmutatni, az az aludttej, (erről nincsen fényképem), a tejföl és a túró, valamint a visszamaradt savó.

Ebben a másfél literes kancsóban teszem oda a tejet aludni. Kedden vett tej szombat estig alszik, ha nincs túl nagy meleg. 


Ekkor tökéletesen elválik a tetején a tejföl az aludt tejtől. A tejföl tulajdonképpen egy megsavanyodott tejszín. A tejszínt is le lehet szedni, csak azt sokkal korábban kell, amikor még nem alszik meg a tej teljesen. Ezt ki kell tapasztalni. Én most tejfölt szerettem volna készíteni. 


A tejföl alól napvilágra kerülő aludttejet óvatosan átöntöm egy lábosba, és 40 fokig melegítem. Néha óvatosan átkeverem, hogy mindenhol egyenletes legyen a hő. Ha eléri a 40 fokot, akkor egy tiszta pelenkán átszűröm a kicsapódott alvadékot,  a túrót, ami a hő hatására elválik a savótól. (Jó, ha a konyharuha nem illatos, mert az étel átveszi az öblítő, vagy a túlillatosított mosószer illatát. Akár rendszeresíteni is lehet egy konyharuhát, amit mindig csak szappanos vízzel, kézzel mosunk ki.)




A savót több féle módon is felhasználhatjuk. A savó egészségre gyakorolt hatása felülmúlhatatlan, mégis méltatlanul elfelejtkeztünk róla. ITT olvashattok róla többet, szívből ajánlom, hogy szánjatok rá pár percet. Megiható akár így "nyersen", de különböző bogyós gyümölcsökkel össze is turmixolhatjuk. 
Én a kenyér sütéséhez is ezt használom. 

Ebből a savóból más sütöttem egy kenyeret, azért van csak félig az üveg. 


És akkor az adatok:
1 liter tej ára: 210 ft. - nálunk a Bosnyáktéri piacon.

Másfél liter tejből lett:
• 20 dk tejföl
• 20 dkg túró
• és valamivel több, mint 1 liter savó.
Mindez 315 forintból. És a lényeg, hogy nem tejporból visszakocsonyásított tejfölnek nevezett "mű élelmiszert" eszünk, hanem valódit. 

Bízom benne, hogy valakinek meg tudtam hozni a kedvét a tej otthoni feldolgozásához. :)



2020. október 25., vasárnap

Csipkebogyó tea

A csipkebogyó enyhe vízhajtó. Szabályozza az erek áteresztőképességét, erősíti az érfalakat, ezáltal gyorsítja a véráramot. Ennél fogva érszűkület, érelmeszesedés megelőzésére, kezelésére használható. A-, B1-, B2-, P- és K-vitamin is található benne, de természetesen leginkább magas C-vitamin tartalmáról híres.




A termésében, a csipkebogyóban legendásan sok C-vitamin van, egy kicsi bogyóban több, mint egy nagy citromban! Ezért nem szabad forrázni, hiszen a C-vitamin hő hatására elbomlik. Fontos téli vitaminforrás a nátha megelőzésére.

• A csipkehús kedvezően hat a cukorbetegségre, szabályozza a vércukorszintet. Cukorbetegek étkezés után fogyasszák, mivel segíti a zsír emésztését. 
• Immunerősítő hatása van, különösen ajánljuk stresszoldásra, dohányosoknak pedig azért, mert a dohányzás sok C-vitamint von el a szervezetből. 
• Nyugtatja az idegeket, általános erősítő hatása van. A C-vitamin részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. 
• Segíti a csontok erősödését, szilárdságát és a csontképződést.

A csipkemagban csak E-vitamin van, teája epekőoldó hatású, hólyagbántalmak ellen is nagyon jó. Húgyhajtó hatású, vesehomokra és vesekő leválasztásra is használható.

A virág szirmai enyhe hashajtó hatással bírnak, levele hasfogó.
-----------------------------------------------

Én a kertünkben lévő bokorról szedtem egy nem túl nagy adagot, amit viszont több estén keresztül pucoltam, hogy megszabadítsam a belső szőrős magoktól. (több helyen is így láttam... így kell felhasználni teának.)


Borzalmas sziszifuszi munka, úgyhogy el is határoztam, hogy többet ilyet nem csinálok, nem éri meg ennyit vacakolni vele, és közben szanaszét irritálta az apró szösz a kezeimet, sőt a ruhán kersztül  is képes áthatolni, úgyhogy csak olyanoknak ajánlom, akik szeretik a kihívásokat, és bírják a szenvedést. :)
 
Én úgy döntöttem, hogy legközelebb, csak a két végét vágom le, és esetleg összeroppantom.


Aztán tegnap, egy kedves ismerősöm (Rácz Anikó - A nagyfény illata blog szerzője) leírta, hogy hogyan is kell "rendesen" csipkebogyó teát készíteni, amit egy fitoteraputa ismerősétől tanult.  Kiderült, hogy nem kell megtisztítani a bogyókat a magoktól, sőőőőt!
HURRÁ!


Teának kemény bogyót érdemes gyűjteni, a puhák inkább lekvárnak valók, vagy azonnali fogyasztásra. :)



Tea készítésének menete: 

  • A csipkebogyó végeit levágtam. A friss szemeket lehet bevagdosni a két végén, a szárított verziónál összezúzni a szemeket, ha zúzunk, akkor alapos szűrést igényel a tea (pl. filteres). A szemeket langyos (max. 40 fokos) vízbe tettem, és 10 órán át áztattam. 2,5 dl vízbe kb. 10-12 bogyót tettem.
  • Másnapra csodás hideg tea lett belőle, tele C-vitaminnal. 
  • A beáztatott, leszűrt csipkebogyókat vízzel felöntöttem, majd néhány percig főztem és még 15 percig áztattam, ekkor még sokféle hasznos anyag kioldódik, például a csipkemag olajtartalmából is kerül a főzetbe.
  • Mikor ez a főzet langyosra hűlt, alaposan leszűrtem, majd az első, leszűrt teához adtam. Ihatjuk egyébként külön is, az első szűrlet lágyabb ízű, a másodikban már vannak keserűbb anyagok is. Frissen fogyasszuk!
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2020. október 11., vasárnap

Egyszerű túrótorta

 Rajongok minden olyan ételért amiben túró van. Legyen az édes, vagy sós. (Inkább édes, de a sósat is megeszem, ha arról van szó 😊 .)


Szombat délután sütöttem egy szemre kimért túrótortát, ami nagyon finom szaftos és ízletes lett (egyszerűen alig bírtam abbahagyni), ezért ma (vasárnap) megsütöttem újra, de mostmár lemértem a hozzávalókat, hogy Nektek is meg tudjam írni a receptet. 


A süteményhez én citrom illóolajat használtam, de ha Ti be tudtok szerezni tutibiztos BIO, kezeletlen héjú citromot, akkor használjátok azt. Én ebben az illóolajban 100%-ban megbízom (rengetegszer segített már különböző betegségek kezelésében is, és a konyhában is szeretettel használjuk), úgyhogy én olyan recepteknél, ahol citromhéjat tennék bele, ezt használom.


A recept a következő:

túrókrémhez:

500 g félzsíros túró

80 g cukor

160 g tejföl

3 csepp citrom illóolaj  - !!!Nagyon fontos!!! Csak terápiás minőségű, 100%-ban természetes citrom illóolajat szabad használni. "Párszázforintos" citrom illatú olajat még párologtatóba se rakjatok!!!

3 egész tojás

a "tésztához": 

220 g darált háztartási keksz

100 g olvasztott vaj



Elkészítése:

  • A darált kekszet az olvasztott vajjal összekeverjük és a csatos 20 cm-s tortaforma aljára nyomkodjuk (én tettem alá sütőpapírt is).
  • A túrót összekeverjük a cukorral, a tejföllel és a három egész tojással, és jól kikeverjük, de nem kell habosra, csak hogy a túrórögök jól összetörjenek.
  • Ezt a keveréket a kekszalapra öntjük.
  • 180 fokra előmelegített sütőben kb 30-40 perc alatt készre sütjük. Én mindig tűpróbát, vagyis késpróbát végzek. Amikor nem ragad a késre a krém, akkor jó.
  • Hagyjuk hűlni ( ez a legnehezebb része az egésznek), majd tálalhatjuk!



2020. október 1., csütörtök

Sok összetevős zöldturmix

Ma sokkal több mindent raktam bele, mint eddig szoktam, mert olyan izé idő van. Az alap a banán, az alma és az újzélandi spenót, ami még mindig bőven van a veteményben. Kiegészítettem szintén a veteményből koktél paradicsommal, és 1 szál zellerzölddel. Van még benne két kisebb levél fodros kel is. 



Az ízén egyértelműen az alma savanykás íze, a banán édessége, és a zeller erőteljes zöld íze uralkodik. Én nagyon szeretem a zellert, nyersen is szívesen eszem a zellergumót is, a szálzellert is. 

És az élettani hatásuk?
Banán: A banán káliumban és magnéziumban gazdag, ami jótékony hatással van a vérnyomásunkra és a szívünkre, a káliumtartalma a csontjainkat is védi.
Alma: "Napi egy alma, az orvost távol tartja." Gyümölcssav, almasav tartalma a belek és a máj működésére fejt ki jótékony hatást. Az alma a szervezet egészére méregtelenítő, tisztító hatású, így például tehermentesíti a vesét.
Spenót: Különösen nagy béta-karotin-, B2-vitamin-, vas-, magnézium- és kalciumtartalma, de viszonylag sok fehérje, PP-vitamin, C-vitamin és foszfor is található benne.
Fodros kel: (egy igazi csoda) A fodros kel remek forrása az olyan fontos tápanyagoknak, mint az A-, C-, E-, K- és B6-vitamin, növényi fehérjék és az élelmi rostok. Olyan ásványi anyagokkal lát el minket, mint a mangán, a vas, kalcium, réz és kálium.
Paradicsom: Magas a C vitamin tartalma. A paradicsomban található likopén nevű, antioxidáns hatásáról ismert karotinoidnak a rákmegelőzésben van szerepe.
Zeller: A szárzeller C-vitamin tartalma magas, 100 grammjában akár 30-50 mg C-vitamin is található. Alacsony kalóriatartalmú 100gramm/10kcal. A zeller nagy értéke a sok szerves nátrium, de megtalálható benne a kalcium, a foszfor, a vas, a magnézium, a kálium, szilícium és néhány nyomelem is. A levele illóolajakat tartalmaz (limonént, szelinént, alkil-ftalidokat), furokumarinokat és flavonoidokat.
Minden növényről még sokkal több mindent tudnék írni, olvassatok utána, de legfőképpen Ti is igyátok, egyétek ezeket, ha lehet nyersen.



forrás: 

banán: https://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/a_banan_15_jotekony_hatasa/20110106000202

alma: https://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/az_alma_jotekony_hatasai/20070110111458

új-zélandi spenót: https://balintgazda.hu/tanacsok-videon/uj-zelandi-spenot.html

fodros kel: https://tudatosvasarlo.hu/mi-fan-terem-fodros-kel/

paradicsom: https://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/paradicsom_zoldseg_vagy_gyumolcs/20070723114947

zeller: https://testszerviz.hu/blog/zeller-jotekony-hatasai/


2020. szeptember 15., kedd

Élő ételek

 Csodálatosra teremtett világban élünk, amibe mi emberek kicsit (nagyon) belenyúlkálunk, aminek következtében sajnos legtöbbször a végeredmény az egészségünkre nézve káros végkimenetelű lesz.

Sok témát érintettem már ezügyben, pl a kozmetikumokat, és az egyéb vegyi anyagokat, illetve az élelmiszerekről is többször esett már szó.

Nem olyan rég újabb ismerettel bővült a tudástáram, miszerint az összes zöldség-gyümölcs tartalmazza a saját emésztéséhez szükséges enzimeket, amiket mi sajnos a hőkezelés hatására kiölünk belőle, így a saját enzimkészletünkkel kell megoldanunk az emésztésünket, ami viszont véges számú. Egy fix mennyiségű test-enzimkészlettel születünk, amit be kell osztanunk életünk végégig. Az enzimek az emésztésen kívül fontos szerepet játszanak az anyagcsere folyamatban, a sejtek megújításában, a betegségek leküzdésében.

Ha az emésztésre "elpazaroljuk" a drága jó enzimkészletünket, akkor azokra a feladatokra már nem jut, amiket viszont nem tudunk másként megoldani, vagy csak nagyon nehézkesen. 

Az emésztés szempontjából a lényeg, hogy 43 fok fölé ne hevítsük azokat az ételeket, amiket nyersen is el lehet fogyasztani.

Én ezt az irányelvet most nagy mértékben be szeretném vezetni a konyhánkba.

Nem tervezem drasztikusan a nyers étkezésre való átállást, de sokkal jobban oda fogok figyelni arra, hogy amit csak lehet, azt ne hőkezeljem.

Nálam ez most hogyan néz ki?

Amit csak tudok, azt fermentálok (zöldséget és gyümölcsöt egyaránt). Hála az égnek mindenki IMÁDJA! SŐT határozottan érzik a gyomrukban a jótékony hatását. 




Amit csak tudok azt igyekszem alacsony hőfokon aszalni. A füge pont nem túl jó példa, mert azt végül 65 fokon fejeztem be, mert nagyon nehezen száradt, de az almaszirmot 40 fokon 2-3 óra alatt gyönyörűre ki lehet aszalni.

 


Amit csak tudunk, nyersen eszünk:




Teljesen kezdő, de annál lelkesebb vagyok!
Bújom az ilyen témájú könyveket, írásokat, videókat.

Szívből ajánlom Nektek, hogy gondoljátok végig a családotok étkezési szokásait. Megéri!