A "karácsonyfa állítás" szokása pogány eredetű. Az ókori rómaiak örökzöld fákkal díszítették templomaikat Saturnalia ünnepén, a téli napforduló idején. Így tisztelegtek Szaturnusz isten előtt, akinek uralkodása alatt boldog aranykorban éltek az emberek.
Hosszú évszázadok teltek el és a pogány hagyomány elterjedt egész Európában, amit végül átszőttek és átformáltak a keresztény szokások is. Szent Bonifác, a VII. században élt szerzetes, a fenyő háromszög formájával magyarázta a Szentháromság misztériumát a germán pogányoknak. Később, a XII. században a kelet-európai keresztények a mennyezetről lógatták le fáikat karácsonykor, hogy így szimbolizálják a feszület alakját.
Feldíszített karácsonyfákról az 1500-as években készültek először feljegyzések a litván fővárosban, Rigában. Akkoriban még az édenkert szimbólumának tartották a karácsonyfákat, amiket főként ételekkel és virágokkal dekoráltak a bőség jegyében.
A fejjel lefelé függesztett karácsonyfák a szláv népcsoportok, így a lengyelek, a szlovákok és az ukránok körében népszerűek, történetük pedig a középkorban kezdődött, amikor a fenyők még a szentháromságot jelképezték.
Egyesek szerint az invertált karácsonyfa lengyel hagyomány, ami podłaźnikiem néven terjedt el. Az emberek az otthonok közösségi helyiségeiben a plafonra lucfenyőt akasztottak fejjel lefelé, és gyümölcsökkel, dióval, szalmadíszekkel, szalagokkal, és festett fenyőtobozokkal díszítették. A furcsa szokásnak azonban praktikus oka is volt. Bernd Brunner A karácsonyfa feltalálása című könyvében azt írja, hogy a kevésbé tehetős családokban egyszerűen nem volt elegendő hely, így az ünnepi örökzöldet a mennyezetről lógatták le.
A lengyel Szilézia, Podhale és Sącz régiójában és Krakkó környékén a mai napig sokan lógatnak le fát a plafonról a ház központi helyén, és ugyanazon növény ágaival díszítik az ajtókat és a falakat.
A fordított karácsonyfákat általában gyümölcsökkel, diófélékkel, szalmával, színes papírba csomagolt édességekkel és aranyozott fenyőtobozokkal teszik hangulatossá. Gyakran előfordul, hogy az ebédlőasztal fölött lóg a fa.
A fejjel lefelé fordított fenyőfa legendája:
A legenda szerint az angliai Szent Bonifác dühös volt, amikor meglátta a pogányokat, akik tölgyfát tiszteltek a 7. századi Németországban, ahol tanított. Levágta, de ugyanazon a helyen fenyő fakadt. Bonifác ennek a fenyőnek a háromszög alakját használta eszközként az Atya Isten, a Fiú Isten és a Szentlélek Isten Szentháromságának leírására.
A kereszténységbe tért pogányok kezdték tisztelni a fenyőt, mint Isten Szentháromságfáját. A 12. századra közép-kelet-európai karácsonykor fejjel lefelé akasztották a mennyezetről, mint a kereszténység és a Fiú Isten emberré válásának szimbólumát, mert hasonlított a keresztre feszített Krisztus alakjára.
A fordított karácsonyfa még mindig hagyomány néhány kelet-európai otthonban.
------------------------------------
forrás: https://www.thespruce.com/
