Keresés

2008. december 20., szombat

Karácsony




Már a természeti népek is megfigyelték, hogy december utolsó harmadáig a nappalok egyre rövidülnek, de ez után a folyamat megáll, sőt a visszájára fordul.
A Nap visszatérését, a fény győzedelmességét a sötétség felett ,az új élet ígéretét jelentette, ezért kezdték az új évet a téli napfordulótól számítani.
Dec. 25.-e eredetileg a perzsa vallási ünnep volt. Mithrásznak, a világosság istenének születését köszöntötték ekkor.
Igazi humanista tartalommal azonban a keresztény vallás töltötte meg, mikor az önzetlen, tiszta szeretet és békesség igényével érkező kis Jézus születésnapjának nyilvánították a 4. században. (I. Gyula pápa, 350-ben)

Dec. 24. - Karácsony vigíliája, Ádám-Éva napja

Karácsony vigíliája, más néven böjtje, Ádám - Éva napja az adventi időszak utolsó napja.

Karácsonyi életfa, termőág, karácsonyfa


Karácsonyi életfa, termőág állítása a karácsonyfa elterjedése előtt általános volt a magyar nyelvterületen. Termőágakat romaring-, nyárfa-,bürök-,kökényágakból készítették. Gerendára, vagy a szobasarokba függesztették, olykor a koronájával lefelé. Aranyozott dióval, almával, pattogatott kukoricával, mézeskaláccsal díszítették. Vízkeresztig ott tartották.
A karácsonyfa és a karácsonyi termőág állítása sokáig egymás mellett élt, díszei is azonosak voltak.
Az első karácsonyfát a 15. század végén Strasbourgban állították.
Gyertyával díszített első karácsonyfát 1685- benállították szintén Strasbourgban.
Európa többi területén német földről evangélikus szokásként terjedt el.
Hazánkban Bécsből, a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el.
Az első fákat hazánkban 1824-26 körül állította Brunszvick Teréz.
Az alma, a dió, a mézeskalács után 1880-as években jelent meg az üvegdísz. A fát karácsony böjtjén díszítették fel.
Karácsonyi ajándékozás még újabb szokás. Régen a kántálók, betlehemezők kaptak ajándékként étel féleségeket, legfeljebb egy kis pénzt.

Karácsonyi asztal
A karácsonyi asztalra vagy alá, vagy a közelébe helyezett tárgyaknak különös jelentőséget tulajdonított a néphagyomány.
Az ünnepi abroszt később vetőabrosznak vagy sütőabrosznak használták.
Az asztal alá szalmát, szénát, magvakat raktak. A magokat az állatokkal etették meg, a szalmát az állatok alá tették, vagy megetették velük, hogy szaporák és egészségesek legyenek.
Karácsonyi ételek

Az asztalra helyezett szentelt ostya, mézbe mártott fokhagyma, dió, alma a néphit szerint a család tagjainak az egészségét biztosította. A böjt miatt szegényes ételeket ettek, ugyanakkor sokat és sokfélét, hogy a következő esztendőben elegendő ételük legyen.
Karácsonyi dióevés az egész nyelvterületen ismert. Egészséges dió egészséget, rossz betegséget jelent.
A karácsonyi étel maradékát, az ún. karácsonyi morzsát különös becsben tartották, gyógyító erőt tulajdonítottak neki.
Nagyon jó oldalt találtam ezzel kapcsolatban. Szerintem érdemes elmenteni és olvasgatni.








Nincsenek megjegyzések:

Instagram

Háziszappan rózsákkal #katbo #katboreka #háziszappan #handmade #handmadesoap #homemade

Szentimrey Valentovics Réka (@katboreka) által közzétett fénykép,

Készüljünk együtt a karácsonyra

Készüljünk együtt a karácsonyra
Karácsonyi ötletek

Őszi ötletek

Rólam




KatBo-életem otthon maradó anyaként született meg, amikor a világgal való kapcsolatomat jelentette a kézművesség. Volt családi alapom, amire sokféle tanfolyamot elvégeztem:) Érdeklődésem annyi szép új területre elvitt, hogy kiléptem a családi körből, míg aztán főállású anyából hivatásos kézműves lettem.

Fokozatosan bővült Katbo-világom, jelenleg népi játszóház-vezetői képzésre járok. E honlap mutatja, hogy milyen területeken vagyok jelen kéz-termékeimmel, illetve mik láthatóak nyitott műhelyemben

Facebook

Városi dzsungel