Bedagasztok egy "saccperkábé" adag kenyértésztát, és abból aztán készül édes is, és sós is.
Na de akkor egy kicsit konkrétabban:
A tészta hozzávetőleges receptje:
kb. 70 dkg liszt. (nem egész 1 kilóból szoktam, de fél kilónál biztosan több.)
egy negyednyi darabkát letörök az élesztőből,
kb. 2 evőkanál olajat rakok a tésztához,
és nem egészen egy marok sót szórok bele. (1 púpozott evőkanál.) Erdélyben azt tanultam Berta nénitől, hogy ahány kiló a liszt, annyi maréknyi só kell bele. És tényleg jól működő arány ez. Tehát ehhez képest számoljátok majd ki a sót.
Langyos víz, amennyi a ruganyos tésztához kell.
A tésztát szokásos módon langyos helyen kelesztem 1 órát. (én a kályha tetején szoktam egy plusz téglára rakva, mert még ez a leglangyosabb hely a lakásban.)
Aztán kettéveszem.
Az egyik felét kinyújtom és megkenem csokoládé krémmel. (Aldiban veszem, nekem jobban ízlik, mint a Nutella (olcsóbb is), és erre a célra is nagyon klassz.) Török még rá maradék mikulás vagy egyéb megmaradt csokoládét is.
Feltekerem, és hagyom még kelni egy negyed órát.
Míg ez pihen, addig a másik adagból több hurkácskát formálok a kezeim között, csak úgy a levegőben, és mint egy elnagyolt brióst megtekerem. Sülés közben zsömle alakja lesz. Biztosan nem terül majd szét. (Van, mikor megszórom különféle magokkal is, de nálam sajnos sokminden csak amolyan ad hoc jelleggel működik, úgyhogy van, hogy a magok lemaradnak.)
Aztán szépen sorjában megsütöm őket. 200 fokon addig, még szép pirospozsgásak nem lesznek.
Hát ennyi!
Nem nagy kunszt, de szeretettel ajánlom Nektek is!
