Múlthéten a Nagy Befőzésre mentem Nagykörűbe. Erről írtam is korábban.
A kert annak ellenére, hogy az idén igen módjával lett csak gondozva, tulajdonképpen rá lett bízva a java a Teremtőre, hogy mit is hoz ki belőle, még most is tudott adni valamit.
Abszolult magától nőtt friss mángold. A magját saját maga hullajtotta, én nem vetettem idén semmit, és szerintem mángoldot más sem.
Sóska, ami évelő, így aztán szinte természetes, hogy életben van.
Összekeveredett a büdöskével, de szépek így együtt.
És a körömvirágtenger.
Ez a föld meg volt művelve, hagymát termett, de ahogy kikerült a hagyma, tömegesen kikeltek a körömvirágok.
Esetleg még az idén láthatjuk őket virágozni, mert még van itt egy kis dolgunk.
(Jövőre már csak vendégként járunk erre. :( )
És a pillangók minden mennyiségben.
Jó ízlésük van, tényleg nagyon finom körtét dézsmálnak.
Lehet, hogy erről a kertről ez az utolsó bejegyzésem.
Hát nem könnyű...
