Számomra fontos az ünnephez kapcsolódó misztikum is. (az üvegajtón átcsillanó csillagszóró fénye, a sok-sok gyertya- mécses lángja, a csengőszó, másik szobából átszűrődő zene hangjai).
Pár évig nagy, zajos Karácsonyaink voltak, mert nálunk gyűlt össze Szentestére az egész család. Ez a mi esetünkben több, mint 20 főt jelentett.
Annak is megvolt a maga felejthetetlen hangulata.
Az idei karácsonyunk, talán pont azért, mert igazán ünnepnap a gyerekek számára, és ezért a mi számunkra is, hogy együtt van az egész családjuk. A szűk családjuk, az az 5 fő.
Reggel, mint ahogyan az mindig is lenni szokott, meghozták az angyalok a fát Apa segítségével. :)
Ezután Apa hazamegy, készíti a saját specialitását estére, addig a lányok itthon díszítik a fát, mert az az Ő kiváltságuk.
A fára mindig ugyanazok a díszek kerülnek, néha kiegészítve néhány újjal. Minden dísznek története van. Van, ami gyermekkoromból maradt, van amit a gyerekek készítettek. Tudom, hogy melyiket hol, mikor vettem.
Az idei karácsonyfánk nagyon különleges volt, mert az ágak között egy kis fészek bújt meg.
Bele is fektettük a KisJézust.
Aztán megjön Apa, és ahogyan az minden évben történik, felrakják Katicával a csúcsdíszt.
és ezután elmennek együtt Pásztorjátékot nézni.
Én ezalatt a majdnem 1 óra alatt próbálom meg ünnepivé varázsolni a lakást.
Gyertyák, mécsesek, kerülnek a lakás, az elsőszoba különböző pontjaira, hogy amikor hazaérnek, már láthassák, hogy itt történt valami varázslatos dolog.
Amikor belépnek a bejárati ajtón, megszólal a csengő, a zene és az üvegajtón át már látszanak a csillagszoró fényei.
Én szerintem gyönyörű az egész. :)
Miután énekeltünk, Panni és Katica zenél nekünk,
Eztután kimegyünk a konyhába, koccintunk a KisJézus születésére, és egymásra.
Nálunk a karácsonyi asztal nagyon puritán, ennek itt én más hangulatot szánok. A gyönyörűre terített asztal majd az anyuéknál vár minket. :)
Mi Advent első napjaiban itthon is "húzunk", úgy ahogyan azt az iskolában is szokták a gyerekek.
Ezeket az ajándékokat ekkor adjuk át.
Igazán apró, és személyes ajándékok ezek.
Ezután kezdődik a nagy ajándékbontogatás. :)
Nem sietősen, ráérősen eltöltünk náhány órát, és ezután átsétálunk az anyuékhoz.
Természetesen itt is van karácsonyi koncert :)
Itt esszük meg a karácsonyi vacsorát is. Amivel mi készülünk (vagyis Apa), azt is ide hozom le, hogy együtt fogyasszuk el, és itt is van ajándékbontás.
Még beszélgetünk kicsit közösen, aztán Apa hazamegy, mi még meghallgatunk néhány történetet az anyuék gyerekkorából, és utána mi is hazamegyünk.
Ha szerencsénk van, meg tudunk nézni valami felemelő filmet, az idén nagyon jó volt, hogy lejátszották a Néri Szent Fülöpről szóló új filmet. (gyerekeim iskolájának névadója :) )
És a nap zárásaként elsétálunk az éjféli misére.
Addig maradunk, míg Katica bírja.
Nekem az idei év tapasztalat egyértelműen azt mutatta, hogy mivel nem él együtt a család, ezért az ünnepek nagyon átértékelődtek, és a gyerekek is teljesen másként viszonyulnak az egészhez.
Nem a csomagolópapírok tépkedésén volt a hangsúly. Szépen, nyugodtan, békében, jó hangulatban zajlott le az este, de ennek persze alapfeltétele a szereplők intelligenciája.
Szívből kívánom minden családnak, hogy az Ünnepeket szépen tudják megélni. (ha másért nem, hát a gyerekeik miatt, mert Ők a legfontosabbak.)
Áldott, Békés Ünnepeket kívánok!
