Kávézom, mert kávézni szeretek. Tisztában vagyok vele, hogy vannak adatok a káros hatásairól, de olvastam már pozitív hatásokat is, úgyhogy én jelenleg még úgy döntök, hogy megtartom ezt a reggeli napindítomat. (Viszont szigorúan csak a fél liter citromos-langyos víz után. Ha elég ügyes vagyok, még a gyógynövény teát is megiszom előtte, de ez ritkábban fordul elő.) Tudom, hogy bármikor le tudnám rakni, a cigarettát is így raktam le 25 évvel ezelőtt. Viszonlag fiatalon kezdtem el cigizni, buliból, ebből kifolyólag elég fiatalon már le is szoktam róla. 6 évnyi cigarettázás után 23 évesen egy szilveszteri fogadalom alkalmával egyik napról a másikra leraktam, és azóta se gyújtottam rá. Semmi elvonási tünetem nem volt, mert egy megkérdőjelezhetetlen döntést hoztam a leszokással kapcsolatban. Tisztában vagyok vele, hogy minden fejben dől el.
Nade vissza a kávéhoz. Én a reggeli kávémat mindig (kiskanállal :)) és narancs esszenciával iszom. 1 csepp narancsolajat mézben elkeverek, és így kerül a kévámba. (Érdekes, hogy napközben már nem így iszom. Ilyenkor vagy fahéj, gyömbér, vagy kardamom olajat rakok bele, vagy semmit.
A vadnarancs egy nagyon jó napindító. Maga a napsütés. Mennyi, de mennyi napsugár van egy lédús, édes narancsban. Nem beszélve arról, hogy a Frei kávézóban is van (állítólag) narancsos kévá, és nem mellesleg megtudtam, hogy az én legnagyobb példaképem is így issza. Példaképünk (szeintem) nagyon jó, ha van. Ösztönző, motiváló. Nektek is van?
Szeretek a reggeli kávézás közben szétnézni a virágim között. A virágok nagyon jó hatással vannak ránk, és nem beszélve csodás lakhelyéül szolgálnak a kertünkben élő tündéreknek. Legyen szép napotok!