A zabkása mellett méltán helye van az árpakásának is a napi étkezésünkben.
A kollagén leggazdagabb forrása ez a kása, ami szinte megfiatalítja a testet!
A gerslit én leginkább csak a székely káposztához használtam, pedig nagyon finom édes, és sós kását lehet készíteni belőle.
Lássuk mire is jó az árpa:
- A legnagyobb nyomelemtartalmú gabonafajta.
- Kálium-, kalcium-, magnézium- és foszfortartalma is jelentős, továbbá rosttartalma is magas, ezért serkenti az emésztést.
- Fogyasztása kedvezően hat a vércukor- és a koleszterinszintre. - Megnyugtatja az idegrendszert, és vizelethajtó hatása is ismert. - Emellett növeli a szellemi és fizikai teljesítőképességet, immunrendszer-erősítő, valamint hűtő hatása miatt lázcsillapító és bőrregeneráló hatású.
- A legmagasabb vitamin- és ásványianyag-tartalmú gabonaféle: A-, B1-, B2-, B6-, E- vitamint, de rezet, cinket és vasat tartalmaz.
- Magas kálcium tartalma jót tesz a fogaknak, káliumtartalma pedig jó hatással van a szívre és a májra.
- Az E-vitamin miatt pedig táplálja a bőrt, megelőzi a ráncokat, sőt a férfiak esetében javítja a szexuális potenciát is.
- Népi orvoslás szerint az árpa rendszeres fogyasztása segít megelőzni a székrekedést.
- idegnyugtató hatása miatt nagyon jó stresszes időszakban fogyasztani
- magas ásványi anyag tartalma miatt nagyon jó lábadozók számára.
Elkészítés:
Az árpát háromszoros vízmennyiségben legalább 3-4 órára, vagy egy éjszakára, de akár 1 napra is beáztatjuk. Leöntjük róla az áztatóvizet, majd tiszta vizet vagy tejet öntve hozzá egyenletesen, kis tűzön 25-30 percig főzzük. Ezután lefedve hagyjuk puhulni még legalább ennyi ideig.
Az ízesítés ízlés szerint történhet. lehet sósan és édesen is fogyasztani.
A gersliből készülhet édes gabonakása is, amit gazdagíthatunk piros gyümölcsökkel, fahéjjal, szegfűszeggel, így egészséges desszert lesz a vacsora után.
-----------------------------
Érdekes - A gerslit, vagy más néven árpagyöngyöt már a vikingek és a római gladiátorok is fogyasztották, erjesztett levét pedig az ókori Egyiptomban is itták. Tibetben lisztet őrölnek belőle, Marokkóban sütemény alapanyaga, Japánban pedig szépítőszerként fogyasztják.
forrás:
Zöld újság,
Nyers Csaba - Bevezetés a gabonakonyhába
