Évek óta sütök kenyeret.
Tavaly nyáron egy erdélyi "barátnéni"-től kaptam kovászt, így azóta azzal készítem.
Egy augusztusi kora reggelen odaültem Berta néni konyhájában egy sámlira és az elejétől,(ami az igazat megvallva előző nap este kezdődött) nyomon kísérhettem egy teljesen autentikus kenyérdagasztást, kemence felfűtést és a sütést is. Azok a beidegződött dagasztó mozdulatok..!
Hihetetlen! "Addig kell dagasztani a kenyeret,míg a dagasztóasszony homloka megcseppen."
(Robotgép....?)
A háromszori kemence felfűtés.
Nagyon nagy élmény volt. Örülök,hogy végre sikerült időben felkelnem,mert több évig sajnos átaludtam a kenyérdagasztást.
A receptem:
(hozzávetőlegesen)
80 dkg fehérliszt
20 dkg teljes kiőrlésű
kovász
25 g friss élesztő
egy marék só (ahány kilós kenyeret sütünk, annyi szűk marék liszt)
1 pohár KEFIR (ezt saját recept )
annyi langyos víz, hogy lágy tésztát kapjunk.
Ha vannak otthon magvak, akkor az is mehet bele.
A kenyértészta soha nem lehet olyan kemény, hogy gyúrni lehessen. A dagasztás mindig a teknőben történik.
Ha van időm kézzel dagasztok, ha nincs akkor géppel. Teljesen jó lesz úgy is.
200 fokon sütöm 1,5 órát.
A sütőbe érdemes tenni egy tálkába vizet.
