Megkötöttem életem első komolyabb ruhadarabját. Eddig szinte semmit nem kötöttem, max. sál kezdeményeket. És akkor jött az egyik sógornőm! Teljes kötőmániájával megfertőzött. Néhány éve Izlandon él a családjával, ahol már a suliban a kis diákoknak tanítják ennek a kézimunkának a rejtelmeit. Minden nebuló el tudja készíteni magának a helyi népviseletet. (olyan természetességgel, mint ahogy a mi gyerekeink mondjuk bicajoznak)
Karácsonyra kaptam Tőle egy csomó gyönyörű fonalat és megláttam rajta a "vestijét". (a család gyerekeinek kötögeti szép sorba, de a sajátomat én szerettem volna megkötni.)
Innen vettük le a mintát, az instrukciókat megadta, és most nyáron, mikor itthon voltak, segített nekem befejezni.
