A paradicsomokat hűvösebb, a paprikákat melegebb ablakpárkányra tettem, mert ők így szeretik.
Aztán a hétvégén végre lehetett kicsit komolyabbat is kertészkedni. Miután a földet Gábor előkészítette nekem, (és mert most sajnos két hétig nem tudok Nagykörűbe menni) elszórtam a sárgarépa magokat váltott sorokba a dughagymával. (amit nem szórtam, hanem duggattam).
Most így néz ki, még... de én látom a lelkiszemeim előtt, mikor a répa könnyed ruhája lengedezik a szélben, és a hagymák egyenes derékkal állnak mellettük . Olyan az, mint egy bál..., mintha táncolnának! (mondjuk mezőségit ;-) )
Egy elgyengült pillanatomban vettem magamnak egy ilyen csizmát, még a télen.
Mikor viselem, valami hasonlót érzek, mint kamasz koromban. (kissé polgárpukkasztó). "Polgárok" igaz nem nagyon alkottak róla véleményt, de ismerősi köröm bátrabb férfi tagjai hangot adtak értetlenségüknek, miszerint nem is értik, hogy hogyan lehet egy ilyen tárgyért pénzt adni?
Hogy lehet ezt nem érteni? :-)