Az idei 4 napos nyaralásunk témája a beszélgetésen túl az agyagozás volt. :)
Korábban azt gondoltam, hogy ez az egyik olyan tevékenység, amit én biztosan sosem fogok csinálni, pedig az anyu hobbi keramikus, agyagunk, mázaink, korongozónk, kemencénk van otthon, valamint látom, hogy micsoda szépségeket készít az agyagból, és tudom, hogy Őt mennyire megnyugtatja az agyag simogatása, de én idén tavaszig óckodtam ettől a tevékenységtől.
Aztán idén Húsvétkor elkészítettem életem első agyagtárgyát... (erről még majd írok bővebben).
Ahogy készültünk az idei balatoni nyaralásunkra, egyre világosabbá vált, hogy ezt a pár napot agyagozással szeretnénk tölteni.
Kézzel simogatott, (előzmények ITT), hurkaedénykéket, poharakat készítettünk. Mindenki saját magának olyat, amilyenre vágyott.
A lányoknak megvoltak a saját terveik az edénykéken kívül. Illatmécses, kis macis dobozkák, ajándékok, stb.
És miközben járt a kezünk, simogattuk az agyagot, készültek a csálécska, de annál több érzelemmel rendelkező tárgyacskáink, nagyon sokat, és nagyon jókat beszélgettünk és nevettünk.
Az edények teljes száradás után mennek a kemencébe, majd a mázazás utáni újabb égetést követően használatba is vehetjük őket.
Ez a nyaralás nem a napozásról, nem a városnézésről, nem a vásárolgatásokról szólt, hanem az együttlevésről, az együtt alkotásról, a jó értelembe vett összezártságról.
Nekem nagyon sokat jelentett ez a néhány nap - megtaláltuk a Privát Riviéránkat!-)
