Keresés

2017. április 16., vasárnap

Húsvét vasárnap

Húsvét a Kereszténység legnagyobb ünnepe, e napon ünnepeljük Krisztus feltámadását.


  • Húsvétvasárnapra virradóra történt a határjárás. E szokásnak egyházi külsőségei voltak, de célja a tavaszi vetések mágikus védelme volt és az, hogy a közösség fiatalabb tagjait megismertessék a határjelekkel. 
    A határjárók imádsága jól mutatja, hogy milyen célja is volt ennek a szokásnak. Többek között a következőket mondták: „távoztass el mezeinkről jégesőt, sáskát, árvizeket, falunktól a tüzet, idegeneket; adj bő termő esztendőt s békességet!” 
  • Nagyszombatról vasárnapra virradó éjszakán a Jézus keresés elnevezésű népi ájtatosság volt szokás. Szombat éjszakán körbejárták a falubeli és a határban lévő kereszteket. A legtávolabbi keresztnél valaki elrejtette Krisztus szobrát és azt vitték vissza diadalmenetben a templomba. Ott kigyulladtak a gyertyák és lobogtak a napraforgószárból készült fáklyák. Végül a gyertyás körmenet a temetőbe látogatott, hogy a föltámadás örömhírét oda is elvigye. A hívek a sírokhoz telepedtek, és várták, hogy fölkeljen "sírjából" a Nap, amely Jézust szimbolizálta.
  • Az ünnepi szertartásra a lányok, asszonyok új ruhába öltöztek. (több vidéken szokás volt a fehér ruha, fehér pántlika)
  • Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad. 
  • Nem hajtott ki sem a csorda, sem a csürhe, és nem fogtak be állatot sem. 
  • Húsvétvasárnap is fontos szerepe volt a víznek. Különféle magyarázatokat fűztek hozzá: Bukovinában úgy tartották, aki hamarabb merít vizet, az lesz a szerencsés. Moldvában a napfelkelte előtt keresztútra öntött vizet hasznosnak tartották a jégeső és veszedelem ellen. Szokás volt ilyenkor piros tojást tenni a mosdóvízbe, és arról mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. Moldvai magyaroknál ezt a piros tojást mindenkinek a másik homlokához kellett ütni, hogy ne fájjék a feje. 

  • Húsvétvasárnap jellegzetes ételeket ettek és esznek ma is országszerte. A húsvéti sonkát, kalácsot, tojást, sőt még a bort is, amit a katolikus hívők szentelni visznek a templomba. Sonkát és kalácsot szenteltettek (ételszentelés), amit a gazdasszony vitt el kosárban, kendővel letakarva. A húsvéti étrend: sonka, kocsonya, kalács, amihez bort és pálinkát ittak.  A karácsonyi almához hasonlóan a palócoknál szokás volt, hogy egy-egy szentelt tojást ettek meg, vagy ahány családtag volt, annyi részre vágták, hogyha eltévednének, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást. 
                      Szentelt életek jelentéssel bírtak: disznó és a bárány - áldozati állatok                                                                               torma - Jézus keserűségét jelenti
                                                                               kenyér, kalács - Jézus teste
                                                                               bor - Jézus vére
                                                                               hagyma, fokhagyma - gonoszűző
                                                                               tojás - az élet, a föltámadt Jézus jelképe (régebben a keresztszülők keresztgyerekeiknek húsvéti tojást küldtek ezen a napon).


  • A templomból hazaérve ekkor fogyasztottak először húst, újra húst vettek magukhoz - húsvét. Katolikus hívők az újkorban szombat este ülték a húsvéti vacsorát. lásd itt»

A szentelt ételek maradékát legfeljebb tűzbe vethették. Többnyire azonban – akárcsak a karácsonyi morzsát – sokféle módon felhasználták. A bukovinai magyarok a hamujával szapultak. Az elégetett morzsának Lukácsházán (Vas m.) a következő magyarázatot adták: „Egyebek, akik a túlvilágon vannak, hogy azoknak is legyen egy kis morzsa belüle” . Volt, ahol a szentelt sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, hogy sokat teremjen. A zempléni falvakban a szentelt kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. A szentelt sonka csontját pedig nagy viharban a tűzre vetették, hogy a villám ne csapjon a házba. A hajdúdorogi görög katolikusok a szentelt ételek maradékát elégették, vagy elásták a ház tövébe abban a hitben, hogy megvédi a házat a bajtól, villámcsapástól. „

 A tavasz behozatalát szimbolizáló húsvéti zöldágjárásra a Dunántúlról vannak példák.

A zöld ág húsvétkor a májusfához hasonló szerepet kapott a székelyföldi falvakban. Múlt századi leírásban olvashatjuk, hogy az udvarló legény „tudniillik már húsvét hetében fenyőágat szokott szerezni, azt színes szalagokkal, cifra papírosokkal, piros tojással feldíszíteni s választottjainak kaputetejére felhelyezni. Amely leánynak húsvét reggelén nincs virága vagy azt jelenti, hogy rossz magaviseletű, vagy hogy szeretője nincs, mi egyaránt lealázza. Ünnep másodnapján korán a virágtevő legények szeretőiket meglátogatják, leöntik, s váltság fejében piros tojást és más emléket kapnak, mit harmadnap a leányok viszonoznak, s váltságul szintúgy piros tojást és szerelmi zálogot vesznek”. 

Húsvétvasárnap és hétfőn a böjti tilalom után már ismét lehetett táncolni, bálokat rendezni.
Húsvéttal megkezdődött a lakodalmak tavaszi időszaka.


Ha tetszett a bejegyzésem, és hasznosnak találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid között, hagy jusson el minél több emberhez. :)

Fessünk Festőnövényekkel!

 
KatBo.Réka - Fessünk Festőnövényekkel!
Facebook-csoport · 355 tag
Csatlakozás a csoporthoz
Sok szeretettel várok, hívok minden olyan vállalkozó kedvű társamat, akik belevágtak a növényi festés izgalmas világába. Osszuk meg egymással a már me...
 

Fessünk festőnövénekkel: lépésről-lépésre

Archívum

KatBo-KLUB

 
„KatBo-KLUB” csoport
Facebook-csoport · 62 tag
Csatlakozás a csoporthoz
Ahogyan azt a facebook is mondja, azért hoztam létre ezt a csoportot, hogy "egyszerűen oszthassak meg tartalamat ismerősökkel, családtagokkal, és munk...
 

Őszi ötletek

Vegyszer és Hulladékmentes élet

 
KatBo.Réka - vegyszer és hulladékmentes élet
Facebook-csoport · 72 tag
Csatlakozás a csoporthoz
Üdvözöllek a csoportban! Több éve elsődleges szempont az életemben a vegyszer és hulladékmentesség. Kis lépésekben, de folyamatosan haladok ezen az út...
 

Címkék

agyagozás ajándék ajánló álomfogó angyalhívó apróságok átépítés babaház babák bálint nap batik befőzés bulletjournal búza cica cikk cukorvirág csak úgy család cser kiadó Csillaghegyi gyapjúnap csíráztatás csuhé decoupage dekoráció díj DIY édes egyéb ehetővirág ékszer fessünk festőnövényekkel festőnövény foltvarrás fonal fonal festés fonalékszer fonás fotók frisstészta fürdőszoba gasztronómia gézkendő gyapjú gyapjú fonal gyékény gyerek gyerek - munka gyerekek gyerekruha gyógynövény gyöngy gyöngyszövés gyurma hagyomány hálószoba házi patika háziállatok henna hímzés hírlevél homoktövis horgolás horgolótű horgolt kosár hulladékmentesen húsvét inspiráció interjú játék kalap karácsony karácsonyfadísz Karácsonyi ötletek karmantyúfa Kati süt kendőfestés kenyér kerámiák kert kertimunka Kézművelők Egyesülete kézművesség konyha kozmetikumok könyvajánló könyvkötés környezettudat kötés krumpli lakás lakásátalakítás lakásvásár Lakbear lakberendezés levendula logótervezés macik macikaLand masszázs média meggymag-párna méhviasz MESKA minimalizmus műhely Nagykörű Nagykörű 2.0 nappali nemezékszer nemezelés népélet népi játszóház néprajz neszesszer növekedés nyaralás nyitott műhely nyomtatható kép ősz őszi dekor őszi ötletek őszi ünnepkör patchwork pénztárca Piel & Pelle PRivátPRovence-NK2.0 programok projekt2018 redwork régiből új rendezvény rongybaba ruha ruhavarrás sajt sál Sarkad Udvar shiatsu smink sós stílus sütés sütiszappan szabadföldi szalaghímzés szappandesszert szappanok szappantan Székely SAL személyre szabottan szép szezámmag színek szövés szövőráma szövőszék tartósítás táska táskafül-karika tavaszi ünnepkör téli ünnepkör tészta textilfestés textilmunka Tilda tisztítószer tolltartó transzferálás UJB újrahasznosítás útibeszámoló ünnep valentin nap ványolt gyapjú városi élet varrás varrás technika vásár vásárfia vegyszermentesen vetemény vidéki életem video waldorf webdesign weblapkészítés woodloom szövőráma workshop zerowaste