Múlthéten a gyékénnyel foglalkoztam, ezt a bejegyzés ennek a csodálatos növénynek szentelem.
A gyékény egy vízparti növény, a többi vízparton élő növény (káka, sás, nád) közül a gyékény nő a parttól a legtávolabb.
Buzogányáról lehet felismerni.
Nem szereti a folyóvizet, de lassú folyású
patakokban előfordul.
Felhasználási területei:
- A buzogányt tűz csiholásra, a szikra belobbantásához használták.
- Leveleiből használati tárgyakat készítettek.
- Gyökeréből lisztet őröltek.
Megkülönböztetünk:
- Kan gyékény: A buzogányos. Közepe kemény bot.
- Szűz gyékény: amin nincs buzogány.
Magról szaporodik, gyökérzettel is terjed,
tarackoló
- Mogyorógyékény, (selyemgyékény):
Vékonyszálú Finommunkákhoz: szatyor, kalap….
Mogyoróval együtt érik. Ha a farka barnul,
megérett a vágásra.
Víz alatt vágják, a tövénél, a gyökér fölött.
Magasabb a szára, kerekebb. A levele
keskenyebb.
A farka része nem használható.
- Kádárgyékény (vajas gyékény, pamut gyékény)
Szélesebb, puha levelű. Végig használható,
székeket, dikókat (ágy) fonnak be vele.
A hordók dongái közé ezt húzzák be, hogy ne
szivárogjon.
Férfiak vágták a gyékényt. Minél mélyebben,
annál hosszabb a használható rész.
Vágás után ki kell teríteni, és forgatni a
napon. Ha nem napon szárad, zöldes színét megtartja.
Kévébe kötve, száraz helyen tárolják.
Ha éri a tűző nap vagy az eső tönkremegy.
Részei kívülről, befelé haladva:
A külső levél: Rossz haj
A következő levelek a tömő,
Bélföl, varrószál
Legbelső szál, kerek: Szíve, lelke
Levél széléről leeső szál, gyékény selyem:
ian fonal, zsinór madzag, szövött tárgyakhoz felvetőszál
