A kakiló figurától a pókhálós karácsonyfán át a feldíszített banánfáig.
Katalóniában az a módi, hogy az ünnepi Betlehemet egy különleges és némiképp profán alakkal dobják fel. Eleve sokkal több figura szerepel rajta, mint a mifelénk szokásos Betlehem modelleken, egyikük pedig elsőre olyannak tűnik, mint egy rossz vicc.
Ezt a figurát a helyiek caganernek nevezik, ami nagyjából annyit tesz: a kakáló. A név kötelez: a piros sapkás parasztalak letolt gatyával valóban épp a nagydolgát végzi. Szegénynek ugyanis akkora peche volt, hogy épp Jézus születésekor jött rá a szükség, amikor mindenki a kisded csodájára járt.
2005-ben a városi nagy Betlehemből megpróbálták kihagyni a caganert, de a városi tanács prüdériája akkora közfelháborodást váltott ki, hogy kénytelenek voltak visszatenni. Barcelonában amúgy a világ elképzelhető minden híres embere alakjában kapható caganer-figura: vehetünk kakáló Obamát, Ferenc pápát, Messit vagy Katalin hercegnőt is - ezekből például ide kattintva talál ízelítőt.
Az izlandi Yule manók
Izlandon a gyerekek borzasztóan örülnek neki, hogy olyan bizarr neveket viselő, bűnöző hajlamú alakokkal várhatják a karácsonyt, mint az Ablakon Bekukucskáló, a Szalámit Lopó, az Ajtón Szaglászó, Gyertyát Lenyúló vagy a Kanalat Nyaló névre hallgató manók.
A hét törpére hajazó fickókból szám szerint 13 van, és a szentestét felvezető két hétben mindennap hoznak valami ajándékot a kiskorúaknak. Az ősi hagyományként született Yule manók eredetileg azt a célt szolgálták, hogy a rossz gyerekeket ijesztgessék velük, olyanok kilátásokkal rémisztgették a kicsiket, hogy a szakállas lények karácsony napján felfalják őket az ágyikójukban.
Tió de Nadal Spanyolországból
Ismét a katalánoknál járunk, akad itt még furcsa szerzet. Például a Tio de Nadalnak nevezett fatuskó, amely ajándékokat tojik. Igen, kábé úgy, ahogy a húsvéti nyúl tojást. A szokás szerint a helyes arcocskával ellátott, festett farönköt december 8-án beviszik a lakásba, szépen betakargatják és karácsonyig „hizlalják”, hogy jó tele legyen a hasa.
Aztán addig ütik, míg ki nem tojja az ajándékokat - többnyire csak apróságokat, szárított gyümölcsöt, diót, ilyesmit. A kandallóba is lehet tenni karácsony reggelén, akkor is tojik. A veréshez aranyos dalocska is van, amelyben fenyegetik a farönköt, hogy aztán tojjon ám rendesen, mert csúnyán eltángálják. Videó >katt ide
A hollandok Zwarte Pietje
Nos, Hollandiában is van mitől tartaniuk a rossz gyerekeknek. Mert igaz ugyan, hogy a Mikulásnak megfelelő Sinterklaas ajándékot hoz a jóknak, de sajna érkezik vele egy kevésbé jóindulatú segéd is: Zwarte Piet (Fekete Péter). Ő pedig a rosszcsontokat egyszerűen elrabolja a szüleiktől és deportálja őket a legbizarrabb karácsonyi szokások hazájába: Spanyolországba.
Ez a kellemetlen alak hagyományosan feketebőrű, így aztán az utóbbi időben sokan rasszizmust kiáltanak, hiszen Fekete Péter előképéül nyilvánvalóan a gyarmatokról vagy Spanyolországból behurcolt rabszolgák szolgáltak.
Az osztrák Perchta
A Mikulás mellett tevékenykedő krampuszt hazánkban sem kell bemutatni senkinek, de Ausztriában van egy mellékalakja is: a pogány időkből itt ragadt, rémisztő külsejű Perchta.
A funkciója ugyanaz mint a virgáccsal fenyegetőző másiknak: a rossz gyerekek megregulázására szolgál. Méghozzá eléggé rémisztő kilátásokkal: nem véletlenül érdemelte ki a Hasfelmetsző becenevet, állítólag felvágja a rosszcsont gyerekek hasát.
A grönlandi Kiviak
Különleges csemegével kedveskednek maguknak karácsony napján a távoli fagyos vidék lakói. Ez pedig így készül: zsíros fókabőrbe csomagolnak jó párat az egyik arrafelé honos tengeri búvármadárból, tollastul-csőröstül. A csomagot eltemetik egy szikla alá néhány hónappal az ünnep előtt. Ha eljön az idő, nincs más teendő, mint kiásni az így elkészített madárlakomát és jó étvággyal elfogyasztani a maradványokat.
 |
| Ne haragudjatok, de erről nem találtam olyan képet, amit szívesen látnék itt a blogomon. |
A portugál consoda
A portugálok is nagy bulit csapnak karácsonykor, amiből egyetlen rokon sem maradhat ki, még akkor sem, ha már meghalt. Így aztán a hagyományos consoda keretében a holt lelkeknek is terítenek az asztalnál: üresen hagynak nekik székeket és ételt tesznek eléjük. Kifizetődő szokás: a portugálok hite szerint a holt lelkek hálából szerencsét hoznak nekik a következő évben.
Japán Korohsu
Ukrán pókszőtte fa
Ukrajnában nagy hagyománya van annak, hogy a karácsonyfára egy (természetesen nem élő) pókot tesznek, és pókhálószerű mintákkal is díszítik a fát. A hagyomány egy régi meséből származik.
Norvégia eldugott seprűi
van olyan település, ahol a Mikulás szörfön érkezik, sokan ugyanis a tengerparton töltik a karácsonyt. Az ausztrál hagyományok szerint a Miklulás szánját 8 kenguru húzza.
fővárosában, Caracasban, hogy karácsony estéjén lezárják az utcákat, és az emberek görkorcsolyával mennek a templomba.
a karácsony hivatalos nemzeti ünnep, annak ellenére, hogy a teljes népesség csupán 3 százaléka keresztény. Itt december 24-én kezdenek ünnepelni, és ez eltart egészen az új év kezdetéig. A kisebb településeken fenyőfa híján banán és mangófát díszítenek fel „karácsonyfaként”.
Dániai koboldok
A hagyomány szerint Karácsonykor egy kis, gonosz koboldtól „Nissétől” tartanak. Ez a kobold mindenáron azon van, hogy elcsenje a gyermekek ajándékait. Így Nissének, a koboldnak december minden napján, egészen huszonnegyedikéig egy tál reggelit kell kikészíteni, nehogy mérges legyen és ellopja a karácsonyi meglepetéseket.
