Karácsony Franciaországban is csupa hagyomány, bár az évszázados francia tradíciók és a különböző kultúrák szokásai között húzódó éles határvonalak mára már elmosódni látszanak. Ahogy a világ más országaiban, úgy a gallok hazájában is családi és keresztény ünnep a Karácsony, bár vallásos fénye egyre jobban megkopni látszik. Ennek hátterében nem csupán a társadalom szekularizációja áll, hanem az államot és egyházat, a hétköznapi életet és vallást szétválasztani akaró republikánus eszmék is meghúzódnak.
Nem is a franciákról beszélnénk, ha nem lennének regionális különbségek. A karácsonyi hagyományok sokszínűségét tekintve a kelet-franciaországi Lorraine (Lotharingia) és Alsace (Elzász) vidékei a legváltozatosabbak. Karácsonyi vásáraik világhírűek: Lorraine tartományban - Nancy városában - rendezik meg a Szent Miklós karácsonyi parádét, míg a Vogézek hegyei közt rejlő Metz karácsonyi vására a második legnagyobb az országban. Ezeknek a karácsonyi „mulatságoknak” elmaradhatatlan kelléke a tűzijáték.
A díszkivilágítás meghatározza Franciaország karácsonyi képét. Párizs, a fényűző város, ilyenkor díszbe öltözik, több mint 400 ezer lámpa kelti életre az ünnepi hangulatot. Nemcsak az áruházak, az utcai fasorok is aranyszínű égősoroktól csillognak, a Champs-Elysée fényárban úszik több mint egy hónapon át.
De hogyan is ünnepelnek a franciák otthonaikban? A magyar hagyományoktól eltérően Franciaországban nem minden család büszkélkedik karácsonyfával. Ennek leginkább Elzászban - a karácsonyfa hazájában - van kultúrája. Akik bármilyen fantáziát is látnak a feldíszített fenyőfában - velünk, magyarokkal ellentétben - nem 24-én, hanem már jóval korábban felállítják azt, viszont Vízkeresztkor szigorúan le is bontják. A fákra szinte soha nem kerül ehető dísz, alias szaloncukor.
A hagyományőrző családok apraja-nagyja 24-én este közösen vacsorázik. Az ajándékokat szigorúan éjfél után lehet csak kibontani, vagyis a korán nyugovóra térők kizárólag másnap fedezhetik fel a Télapó (Père Noël) által becsempészett ajándékokat.
Betlehemes nincs, viszont a családokban gyakran készítenek kis figurákból egy betlehemi jelenetet. A leghíresebb ilyen kis betlehemes figurák a provence-i santon-ok, amik agyagból készültek és kézzel festettek. Nem csak a betlehemi jelenetet ábrázolják, hanem egy egész kis falucskát, a hagyományos foglalkozásokkal, népi alakokkal.
Franciaországban csak 25-e hivatalos ünnepnap, ekkor van az igazi ünnepi ebéd, melynek hagyományos „napirendi pontjai” az előétel, főétel, sajt, desszert, bor, majd kávé.
![]() |
forrás: twenty20 |
Az előétel rendszerint füstölt lazac, libamájpástétom vagy kagyló. Főfogásként rendszerint szárnyast fogyasztanak; gesztenyével töltött csirke, pulyka, vagy liba kerül a terítékre. A francia palettáról nem hiányozhat a sajt, melyet végül a desszert követ. Az édesség szinte mindig egy kávés-csokoládés krémmel töltött piskótatekercs, melyet fatörzsnek álcáznak. Külsejét fatörzsszerűen mintázzák, fenyőfákkal díszítik, a havat pedig porcukor szimbolizálja. Ez a különleges karácsonyi fatörzs franciául Bûche de Noël névre hallgat. Egyes családok tartják a 13 féle desszert hagyományát, mellyel az Utolsó vacsora, a 12 apostol és Jézus emlékét idézik. Végüla minőségi bor és az ízletes kávé zárja a két napig tartó kulináris dőzsölést.
Franciaországban étellel búcsúznak a Karácsonytól is. Január 6-án a pékségekben megjelenik a Galette des Rois, azaz a királyok kalácsa, mely az evés és a játék adta mulatozás örömeit fonja össze. A keresztények ekkor a három királyok Jézusnál tett látogatását ünneplik. A játék lényege, hogy a leveles tésztájú süteménybe porcelán figurát sütnek, melynek szerencsés megtalálója papírkoronát kap (ezt a süteményhez adják) és hivatalos királlyá koronáztatik.
forrás: https://lacuisine.blog.hu/2011/12/22/karacsony_franciaorszagban
https://feszekalja.cafeblog.hu/2013/12/23/noel-a-francia-karacsony/