Gondolkodtatok már rajta, hogy milyen lehet a karácsony itt a sarkkör közelében? Természetesen az itteni szokások nagyban eltérnek a magyar karácsonytól, és az izlandiak pont ugyanúgy felvonják a szemöldöküket a Jézuska hallatán, mint mi, amikor először hallottuk azt, hogy Izlandon a gyerekek trolloktól kapnak ajándékot.
December 13.
Karácsonyi trollok!
Karácsonyi trollok!
Egyszer volt, hol nem volt, az izlandi felföldön – vagy az Esja-hegységben, vagy valahol máshol, ezzel kapcsolatban tájegységtől függően eltérő a helyiek véleménye – élt Grýla, a trollasszony férjével, Leppalúðival, hatalmas fekete macskájukkal, Jólakötturinnel, és 13 fiukkal. A hiedelem szerint 13 nappal karácsony előtt a testvérek egyenként lejönnek a hegyekből, hogy rossz gyerekeket keressenek, akiket aztán – miután Grýla emberlevest főzött belőlük – elfogyasztanak vacsorára. A karácsonyi trollok nevei – pont mint a Hófehérkében Morgó vagy Szundi – a tulajdonságaikra utalnak. Van köztük Kanálnyaló, Ajtócsapkodó és Gyertyalopó is, csak hogy egy párat említsünk. Manapság, talán a nyugati Télapó-kultúra befolyására, ezek a trollok már apró ajándékot hagynak a jó gyerekek cipőjében, és a rossz gyerekeket sem tálalják fel almával a szájukban, inkább csak hagynak egy-egy krumplit a cipőikben.
Régen a karácsonyi macska, a Jókaötturinn is nagy szerepet játszott a karácsonyi készülődésben: aki nem kapott új ruhát ajándékba, az bizony macskaeledellé vált. Ez lehet az oka annak, hogy Izlandon teljesen elfogadható dolog akár csak egy pár zoknit ajándékként a fa alá tenni. Leppalúðiról, Grýla harmadik férjéről nem sokat tudunk – a troll-asszony szó szerint férfifaló, hiszen a legenda szerint első két férje is hatalmas étvágyának esett áldozatul.
És hogy mitől alakulhatott ki a tizenhárom napos előkarácsony Izlandon? A magyarázat szerint ennek az 1500-1700-as években az Európa-szerte megváltozott naptár az oka. A Juliánus-naptár szerint a téli napforduló december 13-ra esett, ám a Gergely-naptárban ez a nap december 21, így az ünneplés is később kezdődött. Izlandon ahelyett, hogy lemondtak volna a december 13-i ünneplésről, inkább úgy döntöttek, hogy december 13-tól egészen karácsonyig tarthat a mulatozás, ezzel a régi és az új karácsony napjára is megemlékeznek.
December 23.
Þorláksmessa
Þorlákur Þórhallssonnak, Izland védőszentjének az ünnepe aki 1193 december 23-án halt meg Skálholt püspökeként és 1984-ben avatták szentté. A modern időkben a Þorláksmessa a karácsonyhoz tartozik, és ezen a napon az emberek előszeretettel fogyasztanak erjesztett ráját. (Csak zárójelben jegyezném meg: ha valaki nem szeretne napokig átható ammóniaszagot árasztani, az ilyenkor kerülje el a tradicionális izlandi éttermeket. Az érdekes ételek rajongóinak pedig jó étvágyat!)
December 24-26.
KARÁCSONY!
KARÁCSONY!
Az izlandiak karácsony előtt hónapokkal már ezekre a napokra készülnek. Az ünnepek közeledtét jelzik a kertekben egyre sokasodó karácsonyi fények, a karácsonyi sörök boltokba kerülése, az IKEA előtti hatalmas szalmakecske felgyújtása – ha nem tinédzserek teszik ezt meg, akkor a kecske rejtélyes módon öngyullad – és a parlament előtti hatalmas, Oslóból érkezett fenyőfa ünnepélyes kivilágítsa is.
December 24-én este 6-kor az ország egy emberként ül le elfogyasztani a karácsonyi vacsorát, ami általában sült hófajd, füstölt bárány, karamellszószos krumpli (ez ne ijesszen meg senkit, az első meglepetés után a második falat már finom), és laufabrauð. Ez egy olajban kisütött, díszített, lapos kenyér, ami pont annyira addiktív, mint a mézeskalács. Desszertnek legtöbbször fagyit esznek, ami furcsán hangozhat, de a hűtőszekrény megjelenése előtt Izlandon csak télen tudtak fagylaltot készíteni, mert csak ilyenkor tudták azt hidegen tartani.
Ezek után jöhet az ajándékbontás. Itt a Jézuska helyett a szülők adják a gyerekeknek az ajándékot. Az elkövetkezendő pár nap a családról és az evésről szól: a családok nagy mérete miatt a rokonság végiglátogatása könnyen járhat ruhaméret-beli növekedéssel is.
forrás: erlendis.com
