Keresés

2018. november 10., szombat

Márton nap


Márton nappal kezdetét veszi a téli ünnepkör. A sok hónapi kemény mezőgazdasági munka után ekkor ültek le először pihenni a fonóba a lányok.


A Márton-napi népszokások egyrészt a pogány időkből eredően az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez kötődik, másrészt Szent Márton legendájához, miszerint egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták őt a gágogásukkal.

Pogány gyökerek:
  • E napra esik a germánok hálaadó ünnepe a jó termésért, aminek alkalmával többnyire madár -jellemzően liba- áldozatot mutattak be. 
  • A római időkben november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát. Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ami latinul „avis Martis” (Mars isten madara). Ebből lett népies szófejtéssel „Márton madara”.
  • Szent Mártont már a honfoglalás előtt tisztelték Pannóniában. A hagyomány szerint Márton álmában segítette Szent Istvánt és az országot, ezért Szűz Mária után Tours-i Szent Márton lett Magyarország patrónusa.
Szent Márton legendája: 

Szent Márton 316-ban Pannóniában született.

15 évesen, apja parancsára katonának állt. Egyszer egy koldusnak odaadta a kardjával ketté hasított köpenye felét. Azon az éjszakán Jézust látta a fél köpennyel betakarva. Ekkor keresztelkedik meg és otthagyja a katonaságot és Jóisten szolgálatába áll.
Látván szent életét, püspökké akarják Őt választani. Ő meg akar maradni szerzetesnek, ezért az emberek elől egy libaólba bújik. A libák hangos gágogásukkal elárulják, így sikerült püspökké választani.
Innen ered az a magyar szokás, hogy Márton napján libasültet eszünk.
81 éves korában halt meg. Alázatos és egyszerű életet élt. Sok csodát tett életében és holta után is.
Középkori templomainkban sok helyen egy oltáron található a négy szent: István, László, Imre, Márton.
Szent István zászlajára a képét festették.
A pannonhalmi apátság Szent Márton tiszteletére épült.
Pannonhalma régi neve, Szent Márton hegye volt.

Időjárásjósló nap: 

"Aki Márton napján ludat nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik."

A Márton napi lúd csontjai időjóslásra is szolgálnak. 
  1. Ha mellcsontján, hátgerincén több a vörös szín, enyhe lesz a tél, ha pedig inkább fehérebb, sokat esik majd a hó. 
  2. Márton napján, ha a lúd jégen áll, akkor Karácsonykor vízben botorkál. 
Szent Márton katona is volt, ezért sokszor lovon ábrázolják. 


Márton napi lakoma:

Márton napja az adventi időszak előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvezett, hogy ez a nap dologtiltó nap volt, vagyis ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből a papnak is küldeni, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.

A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. 

Ezen a napon fizette meg a gazda a pásztoroknak az ún. bélesadót vagy rétespénzt, míg a pásztorok többágú vesszőt (Szent Márton vesszejét) ajándékoztak a gazdáknak. Úgy tartották, ahány ága van, annyit fial a disznó. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat.
A Dunántúlon az volt a szokás, hogy Szent Márton napjának estéjén a pásztorok végigjárták a házakat, köszöntőt mondtak és dús lombú nyírfavesszőt tartottak a kezükben, melyből a gazdának is adtak.
"Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van!"



Márton napi felvonulás:

Német nyelvterületről terjedt el a fáklyás felvonulás (Martinsumzug), amely Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez.

Magyarországon általában német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szervezésében a gyerekek, kisgyerekes családok járják az utcákat maguk készített lámpásokkal és közben Márton-napi dalokat énekelnek. Ha megoldható, a vonulókat római katonák piros köntösébe öltözött lovagló Szent Márton vezeti. A megemlékezés központi helyszínére érve a gyerekek rövid műsort adnak elő, melyben eljátsszák Szent Márton és a koldus történetét. A megemlékezés a Márton-napi tűz meggyújtásával, liba (vagy ember) formájú sütemény és meleg italok fogyasztásával végződik.

 
forrás: wikipedia

Fessünk Festőnövényekkel!

 
KatBo.Réka - Fessünk Festőnövényekkel!
Facebook-csoport · 355 tag
Csatlakozás a csoporthoz
Sok szeretettel várok, hívok minden olyan vállalkozó kedvű társamat, akik belevágtak a növényi festés izgalmas világába. Osszuk meg egymással a már me...
 

Fessünk festőnövénekkel: lépésről-lépésre

Archívum

KatBo-KLUB

 
„KatBo-KLUB” csoport
Facebook-csoport · 62 tag
Csatlakozás a csoporthoz
Ahogyan azt a facebook is mondja, azért hoztam létre ezt a csoportot, hogy "egyszerűen oszthassak meg tartalamat ismerősökkel, családtagokkal, és munk...
 

Őszi ötletek

Készüljünk együtt a karácsonyra

Készüljünk együtt a karácsonyra
Karácsonyi ötletek

Vegyszer és Hulladékmentes élet

 
KatBo.Réka - vegyszer és hulladékmentes élet
Facebook-csoport · 72 tag
Csatlakozás a csoporthoz
Üdvözöllek a csoportban! Több éve elsődleges szempont az életemben a vegyszer és hulladékmentesség. Kis lépésekben, de folyamatosan haladok ezen az út...
 

Címkék

agyagozás ajándék ajánló álomfogó angyalhívó apróságok átépítés babaház babák bálint nap batik befőzés bulletjournal búza cica cikk cukorvirág csak úgy család cser kiadó Csillaghegyi gyapjúnap csíráztatás csuhé decoupage dekoráció díj DIY édes egyéb ehetővirág ékszer fessünk festőnövényekkel festőnövény foltvarrás fonal fonal festés fonalékszer fonás fotók frisstészta fürdőszoba gasztronómia gézkendő gyapjú gyapjú fonal gyékény gyerek gyerek - munka gyerekek gyerekruha gyógynövény gyöngy gyöngyszövés gyurma hagyomány hálószoba házi patika háziállatok henna hímzés hírlevél homoktövis horgolás horgolótű horgolt kosár hulladékmentesen húsvét inspiráció interjú játék kalap karácsony karácsonyfadísz Karácsonyi ötletek karmantyúfa Kati süt kendőfestés kenyér kerámiák kert kertimunka Kézművelők Egyesülete kézművesség konyha kozmetikumok könyvajánló könyvkötés környezettudat kötés krumpli lakás lakásátalakítás lakásvásár Lakbear lakberendezés levendula logótervezés macik macikaLand masszázs média meggymag-párna MESKA minimalizmus műhely Nagykörű Nagykörű 2.0 nappali nemezékszer nemezelés népélet népi játszóház néprajz neszesszer növekedés nyaralás nyitott műhely nyomtatható kép ősz őszi dekor őszi ötletek őszi ünnepkör patchwork pénztárca Piel & Pelle PRivátPRovence-NK2.0 programok projekt2018 redwork régiből új rendezvény rongybaba ruha ruhavarrás sajt sál Sarkad Udvar shiatsu smink sós stílus sütés sütiszappan szabadföldi szalaghímzés szappandesszert szappanok szappantan Székely SAL személyre szabottan szép szezámmag színek szövés szövőráma szövőszék tartósítás táska táskafül-karika tavaszi ünnepkör téli ünnepkör tészta textilfestés textilmunka Tilda tisztítószer tolltartó transzferálás UJB újrahasznosítás útibeszámoló ünnep valentin nap ványolt gyapjú városi élet varrás varrás technika vásár vásárfia vegyszermentesen vetemény vidéki életem video waldorf webdesign weblapkészítés woodloom szövőráma workshop zerowaste