Régóta szeretnék elmenni Mohácsra, megnézni a Busójárást.
Az idén sikerült is. Végig autópálya, nem egy kibírhatatlan távolság Budapestről sem.
Nagyon véleményt nem merek írni róla, mert már jól ismerem magam, nem tudok hiteles beszámolóval szolgálni, mert én minden ilyen jellegű rendezvényen jól érzem magam, mivel hagyom magam elvarázsolódni. Nem keresek hibákat, kifogásolni való dolgokat! Tudom, hogy mindenben lehet hibát találni, mindennel lehet elégedetlenkedni, hogy ez is már csak üzelt, stb.
De én lehet ehhez túl naiv vagyok, vagy nem vagyok elég igényes???? A fene se tudja.
A rózsaszín Hello Kittys lufik is csak azért zavarták jobban a szemem a kelleténél, mert legkisebb gyermekem bármerre nézett, mindenhol azt látta. (ha éppen másként nem, akkor a lelki szemei előtt).
Természetesen elsőként, még a szendvicsek elkészítése előtt, már bekészítettem a horgolótűimet, és egy gombolyag fonalamat. Gyorsan egy könnyű minta...
Anyahajó kendőjét hozta ki a kereső elsőként! Nem is kerestem tovább.
(Na persze most nem találom, kék volt, és csillagok vagy virágok lógtak róla.)
Ez a 10 dkg fonal tényleg nem sok mindenre elég. A párna az szerencsére pont kijött ennyi fonalból, de ez a sál már nem. Vékonyka is lett és a logó csillagok helyett már csak bogyókat tudtam rá horgolni. (így is vissza kellett fejtenem egyszer, hogy rövidebb legyen).
Ezért a most festett fonalaimnál 20 dekányit festek egy - egy színárnyalatból.
